Gerjen
| Gerjen | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség 2012-ig | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Máté Dénes[1] | ||
| Jegyző | Dr. Letenyei Róbert | ||
| Irányítószám | 7134 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1214 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gerjen
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gerjen
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,491°, k. h. 18,903° | |||
| Gerjen weboldala | |||
Gerjen község Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község Tolna megyében, Pakstól délre 22, Szekszárdtól északkeletre 27 kilométerre, a Duna jobb partján fekszik az 1514-es folyamkilométer szelvényében. Vele szemben a bal parton Kalocsa található. Gerjen és Kalocsa közt komp is jár.
Címer leírása [szerkesztés]
A címerben a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében, hiszen a legerősebb közösségteremtő és megtartó erő a vallásos hit.
A hullámpólya jelképezi a Dunát és a Gerjen-patakot egyaránt. Ez utóbbi neve vonódott át a községre. Gerjent 1211-ben említik oklevelek első ízben.
A horgonnyal, a mai, korszerű kikötővel rendelkező települést jelzi. A horgony nemcsak a hajózás eszköze, mert a keresztény ikonográfia jelképeként mögöttes jelentéstartalma is van: már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás burkolt szimbóluma lett. A karika alatti keresztrúd kézen fekvővé tette a kereszthez való hasonlatosságot, amit csak a horgony alsó része leplezett. A Zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezi, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett. Eképpen is értelmezhető tehát a településcímerben.
A címer a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.
Fémek jelentéstartalma:
- Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség, fenség.
- Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.
- Színek jelentéstartalma:
- Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség.
- Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, bizalom.
Története [szerkesztés]
Gerjen első említése a tihanyi apátság területeinek 1211-es összeírásában szerepel: „… A szomszédos Fatod határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából…”.
1520-ban Gergyen, majd Gerjen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vettle puszta, mely a gerjeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyük is itt volt. (Még a múlt században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mossa a Duna. 1720-ban 13 jobbágy és 5 zsellér családot írnak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az Ófalut 1829-ben így jellemezték:
"...Egy kevéssé dombos a fekvése, az egész falut a víz környékezi. Két utcából áll, rendetlenül és sűrűn összeépítve..."
A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni. A házak alacsony, sárral tapasztott sövényfalúak voltak. Az ófalu-dombon - ami a vízből kivett földből épült - állott a török templom. A templomról 1752-ben azt mondták, hogy emberemlékezet óta ott állt. Teteje a Rákóczi korban pusztult el. Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A házak olyan közel voltak, hogy ereszük összeért. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsöskertben. A falu utcáit, tereit mérnöki pontossággal jelölték ki. Itt is vesszőfalú házakat építettek, majd tömörített falúakat. Bár a falut többször elöntötte az ár, de a védőtöltésen mindig menedéket találtak az emberek. Az 1893-as árvíz szintjét emléktábla őrzi a református templom keleti oldalán. A Duna a szabályozása következtében került egészen a falu határáig.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom (1871)
- Katolikus templom, búcsújáró hely (1949)
Híres emberek [szerkesztés]
- A település szülötte Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
