Gerjen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerjen
Gerjen címere
Gerjen címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Kistérség Paksi
Jogállás község
Polgármester Máté Dénes[1]
Jegyző Dr. Nagy Attila
Irányítószám 7134
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 1204 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerjen (Magyarország)
Gerjen
Gerjen
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 18° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 28″, k. h. 18° 54′ 11″
Gerjen (Tolna megye)
Gerjen
Gerjen
Pozíció Tolna megye térképén
Gerjen weboldala

Gerjen község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Tolna megyében, Pakstól délre 22, Szekszárdtól északkeletre 27 kilométerre, a Duna jobb partján fekszik az 1514-es folyamkilométer szelvényében. Vele szemben a bal parton Kalocsa található. Gerjen és Kalocsa közt komp is jár.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerben a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében, hiszen a legerősebb közösségteremtő és megtartó erő a vallásos hit.

A hullámpólya jelképezi a Dunát és a Gerjen-patakot egyaránt. Ez utóbbi neve vonódott át a községre. Gerjent 1211-ben említik oklevelek első ízben.

A horgonnyal, a mai, korszerű kikötővel rendelkező települést jelzi. A horgony nemcsak a hajózás eszköze, mert a keresztény ikonográfia jelképeként mögöttes jelentéstartalma is van: már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás burkolt szimbóluma lett. A karika alatti keresztrúd kézen fekvővé tette a kereszthez való hasonlatosságot, amit csak a horgony alsó része leplezett. A Zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezi, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett. Ekképpen is értelmezhető tehát a településcímerben.

A címer a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.

Fémek jelentéstartalma:

  • Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség, fenség.
  • Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.
  • Színek jelentéstartalma:
  • Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenniakarás, nagylelkűség.
  • Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, bizalom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerjen első említése a tihanyi apátság területeinek 1211-es összeírásában szerepel: „… A szomszédos Fatod határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából…”.

1520-ban Gergyen, majd Gerjen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vettle puszta, mely a gerjeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyük is itt volt. (Még a múlt században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mossa a Duna. 1720-ban 13 jobbágy és 5 zsellér családot írnak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az Ófalut 1829-ben így jellemezték:

"...Egy kevéssé dombos a fekvése, az egész falut a víz környékezi. Két utcából áll, rendetlenül és sűrűn összeépítve..."

A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni. A házak alacsony, sárral tapasztott sövényfalúak voltak. Az ófalu-dombon - ami a vízből kivett földből épült - állott a török templom. A templomról 1752-ben azt mondták, hogy emberemlékezet óta ott állt. Teteje a Rákóczi korban pusztult el. Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A házak olyan közel voltak, hogy ereszük összeért. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsöskertben. A falu utcáit, tereit mérnöki pontossággal jelölték ki. Itt is vesszőfalú házakat építettek, majd tömörített falúakat. Bár a falut többször elöntötte az ár, de a védőtöltésen mindig menedéket találtak az emberek. Az 1893-as árvíz szintjét emléktábla őrzi a református templom keleti oldalán. A Duna a szabályozása következtében került egészen a falu határáig.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom (1871)
  • Katolikus templom, búcsújáró hely (1949)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település szülötte Kenessey Albert (1828–1879) hajóstiszt, hajózási szakember, az MTA tagja.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gerjen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]