Tengelic (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengelic
Jeszenszky-kastély (8771. számú műemlék).jpg
Jeszenszky-kastély
Tengelic címere
Tengelic címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás község
Polgármester Gáncs István[1]
Irányítószám 7054
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2239 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 33,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tengelic  (Magyarország)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 43″, k. h. 18° 42′ 43″
Tengelic  (Tolna megye)
Tengelic
Tengelic
Pozíció Tolna megye térképén

Tengelic község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Kölesd-Alsótengelic és Szedres között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengelicen már a bronz, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különbözö korokból feltárt leletek, például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről. A Falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi út vezetett a falu mellett. Az 1960-as években vadászok kb. 800 római ezüstpénzt találtak a Bogárzónál (Felső-Tengelictől északra).

Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi Tengelic templomát. A templomhoz település is tartozott, amit a csont- és cserépmaradványok is bizonyítottak. A templom bizonyítja, hogy Tengelic már akkor központi helység volt a környékbeli puszták között. A templom alapjait találták meg a Nyulasi-tó északnyugati részén. Ez a település a török időkben pusztult el.

A község történetében mérföldkő volt, amikor az 1700-as évek elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri tőzsérek adományként kaptak I. Lipóttól, mintegy 15000 hold területet. A legenda szerint, Gindly annyi földet kapott amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tud járni, és kötéllel be tudja keríteni, bár a legenda egy másik változata körbeszántásról szól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, pl.: Csapó Dániel, Bezerédj István, I. Csapó Vilmos és II. Csapó Vilmos.

a Gindly-Benyovszki-kastély, ma szociális otthon

A 20. század elején a falu mostani területén található 1381 hektár Zichy birtokot felparcellázták. 32 településről sereglettek ide a zsellérek, családok. 1905-ben 200 telepes család érkezett, németek és magyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf Zichy Ödön (Zichy Edmund) halála után már nem volt elég az egyre növekedőszámú gyerekeknek. Eleinte medinai, aztán szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.

A falu legelső bírója Csapó Dániel volt. Ebben az évben lett a falu neve Gindly család község (a település hivatalos neve 1907-ig Kistengelic). 1912-ben egy magtárból megépül a katolikus templom, illetve akkor avatták fel. 1928-ban emelet épül az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépül a református templom. 1941-ben megépült az óvoda. A második világháború alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a német lakosságot. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult TSZ vette tulajdonába a birtokot és a kastélyt. 1946-47-ben villamosították a falut. 1949-ben megalakult a TSZ.

Hunyadiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község híres a Hunyadi családdal való kapcsolatáról. Az 1456-os Nándorfehérvári diadal után a falu közössége egy emlékszobrot állíttatott Hunyadi János tiszteletére, ami egészen a török hódoltság közepéig fent is maradt. Mátyás király igen kedvelte a települést, a legenda szerint többször meglátogatta a falu népét és igazságot osztott. Tengelicen mai napig élnek a Hunyadi család oldalági leszármazottai, melyek közül a csodaszép Hunyadi Editről és Katáról a Mária Terézia korabeli letelepítések során még legenda is született.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csapó-kastély a levegőből

Tengelic híres a spárgaültetvényről, ami 2000 hektár területen fekszik a falu mellett.

Kastélyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek, szobrok a településen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • régi iskola épület
  • hősök szobra
  • evangélikus templom
  • református templom
  • katolikus templom
  • önkormányzat épülete

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tengelic Történeti Egyesület kutatási anyaga
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelic (település) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tengelic települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]