Kalocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalocsa
Kalocsa címere
Kalocsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Kistérség Kalocsai
Jogállás város
Polgármester Török Ferenc [1]
Irányítószám 6300
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 393 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 326,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalocsa (Magyarország)
Kalocsa
Kalocsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 09″
Kalocsa (Bács-Kiskun megye)
Kalocsa
Kalocsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kalocsa weboldala

Kalocsa (horvátul Kaloča, Kalača[3], szerbül: Kaloča vagy Калоча, németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A megye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is.

Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordítások következtében Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Fekvése, földrajza, leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az Európai Unió norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek 300 körüli kelta település nyomait idézik.

Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 110 km-re délre, a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán (ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tartozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18 110. A város lakásállománya 7543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat működik. Az ivóvíz-hálózatba 5282 lakást, a szennyvízcsatorna hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika -termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyományos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgépek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgozással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola, négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kruci10.jpg

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A nemes feladat véghezvitele után az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált, természetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyház központja az előbbi városban van. Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsai is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek, így tovább gyarapítva a helyi metropolita hatalmát és tekintélyét. A város a korabeli Fejér megye területén feküdt, ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta és Bács várába költözött az érsek is. Eleinte ez a már helyi szinten nagyvárosnak számító Kalocsának nagyobb fejlődésbeli gondokat is okozott, de Kálmán idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, melynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.

Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.

A Belváros története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor megalapították a várost, csak a város alatti hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mivel a területet mindkét oldaláról vízfolyás határolta, ezért csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyház egészen a mai belvárosi iskoláig épületeket birtokolt, ezeknek a központja lett a mai Fő tér. Itt volt a vár, a székesegyház, az iskolák stb. Ez volt az érseki központ, a város magja. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros. Ennek a székhelye a mai sétálóutca területén fekvő tér lehetett.

Történelmi városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vajason túl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vajason túli városrész a Vajas csatornán (a belvároshoz képest) túl terült el. Ezt a városrészt nevezik ma Kertvárosnak. Története a 11. században kezdődött, mikor a városvezetés bővíteni akarta Kalocsát. A vezetés előtt két lehetőség állt:

  • A megszokott hosszúkás, fő úti tengely mentén meghosszabbítani a várost
  • Hidat építenek a Vajas csatornára és az erdőségek egy részének kivágásával új városrészt kialakítani.

Az előbbi mellett döntöttek. A török kor előtt már a város népessége elérte a 10 000 főt, ekkorra már égetően szükségessé vált az új városrész megépítése. Miután a törökök kivonultak a városból mindössze 150 ember lakott itt, így nem kellett felépíteni az új városrészt, egészen az 1800-as évek végéig, mikor is a város túllépte középkori határait, és a népesség megduplázódott.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54. sz. úton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51. sz. úton. Kalocsa, és az M9-es autóút közötti közúti távolság 20 kilométer, az M8-as autópálya pedig 40 kilométer távolságra van. A település közel azonos távolsága mintegy 100 kilométerre van a szegedi regionális központtól, és ugyanennyire Dél-Dunántúl központjától - Pécstől. Budapesttől való közúti távolsága 120 km.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa városát 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vasúton 2007-ben megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.

A város vasúti kapcsolata a Budapest – Kelebia országos fővonaláról leágazó hálózaton keresztül biztosított. A belterületen lévő vasútállomástól mintegy 7 kilométer iparvágány vezet a repülőtér és az ipari park környezetébe, így ennek a fejlesztési területnek közvetlen vasúti kiszolgálása is megoldott. Köszönhetően a foktői növényolajgyárnak, immáron a Duna-partig ér a vasúti sín. A növényolajgyár mellett továbbá teherhajó kikötő is létesült, így teljes az ipari park infrastruktúrája.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is. A város északnyugati részén három település közigazgatásában, és tulajdonában 2,5 km hosszúságú és 60 méter szélességű betonburkolatú repülőtér található. A repülőtér logisztikai elhelyezkedése lévén alkalmassá tehető nemzetközi tranzit forgalom lebonyolítására.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalocsa-Meszesi Duna-parton személyforgalmi kikötő üzemel. Sok külföldi turista árad a városba a meszesi kikötőnek köszönhetően. Kalocsa közelében Foktőn teherhajó kikötő létesült a növényolaj gyárnak köszönhetően.

Kerékpár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsán az országban az egyik legmagasabb az egy főre jutó külön sávon haladó kerékpárutak métere. Az egész várost behálózza a kerékpárút hálózat. Továbbá a környező településekre (Mezses, Bátya, Negyvenszállás) is elkülönített kerékpárúton juthatnak el a bicajosok. A meszesi Duna-partnál halad el az EuroVelo nemzetközi kerékpárút 6-os útja is. Melyen észak felé indulva a franciaországi Nantesba, dél felé indulva pedig a romániai Konstancába jutunk, azaz a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tekerhetünk 8 országon keresztül.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa műemlékeinek listája

A belvárosban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főutcán (Szent István út)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ügyészség (Kalocsa)
  • Földhivatal (Kalocsa)
  • Kisszeminárium
  • Városi ápolónők háza
  • Szent István Gimnáziumi tömb
  • Jezsuita rendház
  • Szent József-templom
  • Városháza (Kalocsa)
  • Kalocsai Fegyház és Börtön
  • K&H Bank (kalocsai fiók)
  • Piros Arany Szálló
  • Otthon mozi, Kalocsai Színház
  • Járásbíróság (Kalocsa)
  • Bíróság (Kalocsa)
  • Kalocsai Porcelán Manufaktúra

Strand[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csajda Fürdő: A 35 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.

Szellemi élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levéltárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa több neves kulturális eseménynek ad otthont, melyek országhatárokat is átívelnek.

  • Duna-menti Folklór Fesztivál
  • Kék Madár Fesztivál
  • Kalocsai Paprikafesztivál

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa számos oktatási intézménnyel rendelkezik, melyeknek nagy többsége jelentős történelmi múltra tekint vissza. Országszerte elismert a város az oktatás magas színvonaláról, több híres tudóst és kutatót adott már a világnak. A város minden hétköznap 5000 fővel lesz több, hiszen a városban összesen 5000-6000 diák látogatja valamely oktatási intézményt. A városban megtalálható több általános és középiskola, valamint egy felsőoktatási intézmény. Ezek közül egy egyházi tulajdonban van.

Lásd még: Kalocsa oktatási intézményei

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Birkózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsa 2010-ben nyerte el a "Birkózás Városa" címet, melyet Hegedűs Csaba a Birkózó Szövetség elnöke adott át az MBSZ Kalocsa számára.

Kézilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban székel a KKC (Kalocsai Kézilabda Club), az NB II-es kézilabda klub.

Kosárlabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalocsai Kosárlabda Egyesületet 1996. július 18-án alapították. Az egyesület kezdeti célja a sportág iránt érdeklődő, Kalocsa környéki fiatalok egységes csapattá szervezése, és felnőtt korosztályú bajnokságba való nevezése lett.

2011-ben immár utánpótlás csapatot is indított a klub, 2012-ben pedig női csapat is nevezve lett a Bács-Kiskun Megyei Bajnokságba.

Az egyesület mérkőzéseit a Kalocsai Sportcsarnokban rendezik, melynek a legrangosabb, kosárlabdával kapcsolatos eseménye mindmáig az USA egyetemi női válogatottjának és Magyarország utánpótlás válogatottjának összecsapása volt.

Érdekesség, hogy a csapatban megfordult a 81-szeres válogatott Hosszú István is.

A KKE 2013/14-es csapata:

  • 4 Csamangó Csaba
  • 5 Krizsán Viktor
  • 6 Katus Zoltán
  • 7 Zsubori Ákos
  • 8 Vörös Balázs
  • 9 Schmidt Rajmund
  • 10 Juhász Ármin
  • 11 Tóth Bence
  • 12 András Norbert
  • 13 Szabadi Szilveszter
  • 15 Jakab Dömötör

Vezetőedző: Lakatos Péter

Forrás: http://www.kalocsaike.eoldal.hu/cikkek/az-egyesuletrol/[5]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1913. július 18-án a Ferencvárosi Torna Club alapszabályait követve alakult meg az első hivatalos labdarúgó egyesület Kalocsán, habár szervezett sportélet jóval előtte, bő negyven éve létezett már a térségben.

Az évek alatt gyakran keresztelték át az egyesületet. A kezdetekben Vass József Levente SK, Kalocsai SC, és Tanítóképző-Tomori SK néven futott, a felszabadulás után pedig Kalocsai Kinizsi, Kalocsai Spartacus SK, Honvéd Szamuely Tibor SE, Kalocsai VTSK, és a Kalocsai SE voltak a hivatalos elnevezések. Jelenleg Kalocsai Futball Club néven ismert a csapat, amely nevet 1991 óta viseli.

A csapat mérkőzéseit a Városi Sporttelepen, avagy a KSE pályán rendezik meg, amelyhez sok szép emlék fűződik. Ez adott otthont az egykori NB II-es Kalocsának, és az 1928-ban veretlenül bajnok csapatnak, de pályára léptek itt korosztályos labdarúgók is, többek között Détári Lajos is. Az első nemzetközi találkozót 1936-ban rendezték, amikor is a Kalocsa, akkori nevén a KSC, az SK Slovan osztrák csapatot fogadta és győzte le 4:2 arányban.

Az egyesület által használt sportlétesítmény összterülete 50 052 , melyen megtalálhatók a 600m²-es összterületű öltözők, egy 105x62 m-es élőfüves fő pálya, valamint egy 100x60 m-es edzőpálya. 2011-ben kezdődött el a műfüves pályák építése, melyek mind a mai napig otthont adnak a városi kispályás bajnokságnak.

A Kalocsai FC 2013/14-es csapata:

  • 1. Varga Sándor
  • 3. Halászi Milán
  • 4. Dénes Márk
  • 6. Balogh Tamás
  • 7. Dostyicza Dániel
  • 8. Nádasdi Gergely
  • 9. Keszthelyi Krisztián
  • 10. Vuits Viktor
  • 11. Vuits Attila
  • 13. Sára Dávid
  • 14. Kohány Gábor (C)
  • 15. Nasz Balázs
  • 16. Márkus Kristóf
  • 18. Facskó Patrik
  • 20. Péter Csaba
  • 21. Pandúr Tamás
  • 22. Antóni Dávid
  • 23. Kohány Balázs
  • 24. Szalontai Tibor

Vezetőedző: Evanics Zoltán

Röplabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájfutás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karate[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős vállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. A fűszerpaprika-nemesítés a világon elsőként 1917-ben Magyarországon, Kalocsán indult meg, itt létesült a világ első paprikakísérleti állomása. Népművészete (virágos pingálás, hímzés) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban. A városban működik a Kalocsai Paprika Zrt., mely fűszerpaprika-őrleményt, savanyúságot, befőtteket és ételízesítőket gyárt.

A Karamell Sütő- és Édesipari Rt. kalocsai vállalat, mely híres volt a több évtizede speciális receptúra alapján készített ropiról, ill. a Diabette termékeiről, mely Magyarország piacvezető diabetikus márkája. Továbbá a Cherry Love konyakmeggyről, mely elnyerte a brüsszeli Világkiállítás nagydíját, még ma is ugyanazzal a klasszikus receptúrával a hagyományt őrizve készítenek minden Cherry Love konyakmeggyet. Sajnos 2012-ben a cég végelszámolás alá került.

A KALOplasztik Műanyag és Gumiipari Kft. elsősorban háttéripari beszállítóként műanyag- és gumitermékeket gyárt az ipar számára. Termékpalettája magában foglalja a gumitömítésektől (extrudált profilok) kezdve a gumiformacikkeken át a hőre lágyuló műanyagból gyártott termékeket. A hazai autógyártás kezdetekor beszállítóként elkötelezte magát a fejlett technikai- és munkamódszerek mellett. Egyre nagyobb volumenben beszállítója a Magyar Suzuki Zrt.-nek. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítva megmérettette magát a nyugati autógyártók beszállítói között, és ma már az ADAM Opel AG-nek is első vonalbeli beszállítója, termékeit minden európai összeszerelő üzem felhasználja.

Az EMIKA Zrt. belsőtéri fémcsöves lámpatesteket, valamint személygépkocsi karosszéria elemeket állít elő.

A Kalo-Méh Trans Kft. fő tevékenységi köre a hulladék felvásárlás és kereskedelem, valamint a belföldi és nemzetközi áruszállítás. Telephelyeikre a lakosság, cégek, vállalkozások, illetve ők maguk saját járműveinkkel szállítják be hulladékot. Országszerte 10 telephellyel rendelkezik.

Ipari park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Észak-Nyugati részén három település közigazgatásában található egy rendkívül jó adottságokkal rendelkező ipari park. A kiváló minőségű nyugati elkerülőútnak, valamint a teljesen felújított 51-es főútnak, továbbá az ipari parkot keresztül kiváló szelő helyi útnak köszönhetően adott a teherforgalom gyors áramlása, a helyi út mentén a teljes közművesítés megtörtént. Az ipari területen található egy volt katonai repülőtér, mely 2500x60 m-es betonozott kifutópályával rendelkezik. Ezentúl adott a felújított vasúti iparvágány, melyen rendszeresen közlekednek tehervonatok. Az övezettől mindössze 4 kilométerre található egy dunai teherhajó kikötő, amitől pár méterre van a vasúti sín vége. Kalocsa, mint oktatási központ, teherhajózható folyam partján fekvő, minden irányból kiváló utakkal körülvett (az 51-es főút Kalocsától délre eső részének felújítása 2015-re készül el), teljesen felújított iparvágánnyal, repülőtérrel rendelkező város kiváló befektetési célpont lehet egy-egy nagyvállalatnak. A város vonzáskörzetében rengeteg a kényszerű munkanélküli. A város főiskolája illetve szakközépiskolája lehetővé tenné saját szakemberek képzését. Az önkormányzat nagy kedvezményeket ad a városban letelepülő vállalatoknak. Tervbe vettek egy a Kalocsa környékén épülő közúti/vasúti hidat is, melyet a várakozások szerint néhány éven belül elkezdhetnek építeni.

Beruházások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalocsai önkormányzat mindig is törekedett az európai uniós források legmegfelelőbb felhasználására. 2004 óta a város folyamatosan szépül, felújított utak, parkok, épületek, megújuló energia használat, közterület-fejlesztések és még sok más az infrastruktúrát fejlesztő beruházás zajlott le. A város jelentős turisztikai központ, erre épít a Kalocsa szíve program is, melynek köszönhetően az érseki belváros megújulása teljes lesz.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 5 általános iskola működik.

  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Eperföldi Általános Iskola
  • Belvárosi Általános Iskola
  • Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola
  • Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egy főiskola

  • Tomori Pál Főiskola

Számos középfokú- és szakmunkás iskola

  • Szent István Gimnázium
  • Nagyasszonyunk Katolikus Gimnázium
  • Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  • Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola , Szakiskola
  • Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város lakossága alig haladja meg a 17 000 főt. Ezt a számot csak egyszer tudta meghaladni, 1910-ben azt is csak a még el nem vált pusztákkal, településrészekkel.

Év Lélekszám
1000 3 500
1242 10 000
1683 150
1701 1 900
1720 2 300
1756 4 100
1803 7 714
1824 11 212
1850¹ 13 948
1893² 18 505
1910 21 341
  • ¹ 1860-ban a belterületen 7219 fő, a szállásokon 6729 fő élt
  • ² 1897-ben a belterületen 10 248 fő, a szállásokon 8257 fő a lakosok száma.
Érseki Palota, előtte az első világháborús emlékmű

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsán születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kalocsán haltak meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A fideszes bölény sem mindig golyóálló (magyar nyelven). Index, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Forrás: http://www.kalocsaike.eoldal.hu/cikkek/az-egyesuletrol/
  6. Kalocsa - az 1000 éves város
  7. http://www.kalocsa.hu/rovatok/fomenu/varosunk/kalocsa_testvervarosai/betlehem/

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Egyéb irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Békési Imre: Arcok a gyerekkorból. 2009. Bába Kiadó, Szeged
  • Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete 1970, Kalocsa [1]
  • Eckert Irma: A kalocsai hímzés eredete és fejlődése 1935–36, Szegedi Füzetek
  • Fejér Kati: Kalocsa Kincse

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Paks, Balaton Solt, Budapest Kiskőrös, Kecskemét Héraldique meuble compas.svg
Tamási

Észak
Nyugat  Kalocsa  Kelet
Dél

Kecel
Szekszárd, Pécs Baja, országhatár Kiskunhalas, Szeged