Kalocsa
| Kalocsa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kalocsai | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Török Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 6300 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 359 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 326,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Kalocsa weboldala | |||
Kalocsa város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben, a Duna közelében. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartoznak a Kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium.
[szerkesztés] Fekvése, földrajza, leírása
Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az EU norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.
Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek 300 körüli kelta település nyomait idézik.
Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 110 km-re délre, a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán (ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tartozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18 110. A város lakásállománya 7543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat működik. Az ivóvíz-hálózatba 5282 lakást, a szennyvízcsatorna hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika -termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyományos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgépek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgozással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola, négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.
[szerkesztés] Nevének eredete
Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa mocsaras, lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően a várost Kalokia néven emlegették. A város magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.
[szerkesztés] Más nyelveken
[szerkesztés] Története
Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsai továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A nemes feladat véghezvitele után az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommmal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált, természetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyház központja az előbbi városban van. Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsai is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek, így tovább gyarapítva a helyi metropolita hatalmát és tekintélyét. A város a korabeli Fejér megye területén feküdt, ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta és Bács várába költözött az érsek is. Eleinte ez a már helyi szinten nagyvárosnak számító Kalocsának nagyobb fejlődésbeli gondokat is okozott, de Kálmán idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, melynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.
A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.
A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.
Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.
A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.
[szerkesztés] Belváros története
Mikor megalapították a várost, csak a város alatti hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mivel a területet mindkét oldaláról vízfolyás határolta, ezért csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyház egészen a mai belvárosi iskoláig épületeket birtokolt, ezeknek a központja lett a mai Fő tér. Itt volt a vár, a székesegyház, az iskolák stb. Ez volt az Érseki központ, a város magja. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros. Ennek a székhelye a mai sétálóutca területén fekvő tér lehetett.
[szerkesztés] Történelmi városrészek
- Belváros
- Érseki központ
- Vajason túl
- Polgári város
- Vár
- Újváros
- Kalocsa mai közigazgatási területén belül voltak ebben az időben Álcs, Bakháza, Bakold, Berkefölde, Éld, Pázma, Péterfölde és Piski falvak.(lásd.:Kalocsa történelmi városrészei)
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:
- Török Gusztáv (1990–2010), SZDSZ, később független
- Török Ferenc (2010–), Fidesz[1]
[szerkesztés] Népesség
2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Közút
Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54. sz. úton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51. sz. úton, illetve Szekszárd felől az új M9-es autópályán lehet elérni.
[szerkesztés] Vasút
Kalocsa városát 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vasúton 2007-ban megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.
[szerkesztés] Légi közlekedés
A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] A belvárosban
- Kalocsai Főszékesegyház
- Érseki palota
- Nagyszeminárium
- Katona István ház
- Hotel Kalocsa
- Szobrok a Szentháromság téren
[szerkesztés] A főutcán (Szt. István út)
- Ügyészség (Kalocsa)
- Földhivatal (Kalocsa)
- Kisszeminárium
- Városi ápolónők háza
- Szent István Gimnáziumi tömb
- Jezsuita rendház
- Szent József-templom
- Városháza (Kalocsa)
- Kalocsai Fegyház és Börtön
- K&H Bank (kalocsai fiók)
- Piros Arany Szálló
- Otthon mozi, Kalocsai Színház
- Járásbíróság (Kalocsa)
- Bíróság (Kalocsa)
- Kalocsai Porcelán Manufaktúra
[szerkesztés] Strand
Csajda Fürdő: A 35 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.
[szerkesztés] Kultúra
Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, klasszikus- és jazz- és népzenei koncertekkel, operaelőadásokkal, képzőművészeti és népművészeti kiállításokkal.
[szerkesztés] Múzeumok
- Magyar Fűszerpaprika Múzeum
- Népművészeti Tájház
- Schöffer Múzeum (a művész szülőházában)
- Városi Képzőművészeti Gyűjtemény
- Visky Károly Múzeum
[szerkesztés] Levéltárak
[szerkesztés] Könyvtárak
- Érseki könyvtár (260 000)
- Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár (134 883)
- Visky Károly Múzeumi Könyvtár (10 000)
[szerkesztés] A város jelképei
[szerkesztés] Gazdaság
A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. A fûszerpaprika nemesítés a világon elsõként 1917-ben Magyarországon, Kalocsán indult meg, itt létesült a világ első paprikakisérleti állomása. Népművészete (virágos pingálás) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban. A Karamell Sütő- és Édesipari Rt. kalocsai vállalat, mely híres a több évtizede speciális receptúra alapján készített ropiról, ill. a Diabette termékeiről, mely Magyarország piacvezető diabetikus márkája. Továbbá a Cherry Love konyakmeggyről, mely elnyerte a brüsszeli Világkiállítás nagydíját, még ma is ugyanazzal a klasszikus receptúrával a hagyományt őrizve készítenek minden Cherry Love konyakmeggyet. Kalocsát ismerhetik még a KALOplasztik Műanyag és Gumiipari Kft.-ről. Ezen cég által gyártott külső és utastéri műanyag karosszéria elemek megtalálhatók minden magyar Suzuki gépkocsiban, valamint egyes Opel modellekben.
[szerkesztés] Oktatás
A városban 5 általános iskola működik.
- Kertvárosi Általános Iskola
- Eperföldi Általános Iskola
- Belvárosi Általános Iskola
- Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola
- Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
Egy főiskola
- Tomori Pál Főiskola
Számos középfokú- és szakmunkás iskola
- Szent István Gimnázium
- Nagyasszonyunk Katolikus Gimnázium
- Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
- Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola , Szakiskola
- Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
[szerkesztés] Statisztikák
A város lakossága alig haladja meg a 17 000 főt. Ezt a számot csak egyszer tudta meghaladni, 1910-ben azt is csak a még el nem vált pusztákkal, településrészekkel.
|
- ¹ 1860-ban a belterületen 7219 fő, a szállásokon 6729 fő élt
- ² 1897-ben a belterületen 10 248 fő, a szállásokon 8257 fő a lakosok száma.
[szerkesztés] Nevezetességei
| Magyar Fűszerpaprika Múzeum | Népművészeti Tájház | Schöffer Múzeum (a művész szülőházában) |
| Városi Képzőművészeti Gyűjtemény | Visky Károly Múzeum |
Kalocsa nevét viseli 2008 óta egy 34,15 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson, a Kalocsa-kráter.[4]
A 82092 Kalocsa kisbolygó, korábbi jelöléssel a 2001 DV86 egy kisbolygóövben keringő olyan égitest, amely magyar város nevét viseli. 2001. február 27-én fedezte Sárneczky Krisztián magyar csillagász és Derekas Aliz Piszkéstetőn.
[szerkesztés] Testvérvárosok
Kirchheim unter Teck, Németország
Székelykeresztúr, Románia
Totana, Spanyolország[5]
Betlehem, Izrael
Sencsen, Kína
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Kalocsán születtek
- 1802: Vidats István az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója
- 1822: Szabó József geológus
- 1878: Pilisi Lajos színész, haditudósító
- 1909: Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes, író, költő
- 1912: Schöffer Miklós szobrász, a kibernetikus művészet nagy alakja
- 1927: Katus László történész
- 1936: Békési Imre nyelvész
- 1940: Bakay Kornél régész
- 1947: Dr. Rigler Endre egyetemi tanár
- 1960: Lakatos György fagottművész
- 1962: Fekete Gyula zeneszerző
- 1963: Csehi Tibor labdarúgó
- 1967: Alföldi Róbert színész, rendező
[szerkesztés] Kalocsán halt meg
- 1811: Katona István történetíró
- 1866: Klauzál Gábor politikus, az első felelős magyar kormány minisztere
- 1927: Fényi Gyula csillagász
[szerkesztés] Források, jegyzetek
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum : FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
[szerkesztés] Egyéb irodalom
- Békési Imre: Arcok a gyerekkorból. 2009. Bába Kiadó, Szeged
- Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete 1970, Kalocsa [1]
- Eckert Irma: A kalocsai hímzés eredete és fejlődése 1935–36, Szegedi Füzetek
- Fejér Kati: Kalocsa Kincse
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kalocsa honlapja
- Légifotók Kalocsáról
- Kalocsa a www.utikonyvem.hu oldalon
- Kalocsai Néplap | Kalocsa és a környék lapja
- Kalohirek.hu | Kalocsa és térsége első hírportálja
- Kalocsa a Kárpát-medence útikönyvben
| Paks, Balaton | Solt (település), Budapest | Kiskőrös,Kecskemét | ||
| Tamási | Kecel | |||
| Szekszárd, Pécs | Baja, országhatár | Kiskunhalas, Szeged |
|
||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||

