Kalocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.53347° k. h. 18.98579°

Kalocsa
Kalocsa címere
Kalocsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kalocsai
Rang város
Polgármester Török Gusztáv Andor
Irányítószám 6300
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 17 676 fő (2008) +/-
Népsűrűség 335,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalocsa (Magyarország)
Kalocsa
Kalocsa
é. sz. 46.53347° k. h. 18.98579°
Kalocsa weboldala
  A(z) „Kalocsa” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kalocsa (kisbolygó).

Kalocsa (németül Kollotschau, horvátul: Kalača vagy Kaloča, szerbül Калача, szlovénül Koloča) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben, a Duna közelében. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartoznak a Kalocsai Főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, földrajza, leírása

Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az EU norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna-Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek az. i. sz. 300 körüli kelta település nyomait idézik.

Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120 km-re, délre a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán(Ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tarozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18.110. A város lakásállománya 7.543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat mű-ködik. Az ivóvíz-hálózatba 5.282 lakást, a szennyvízcsatorna hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6.310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyomá-nyos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgé-pek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgo-zással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közút

Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54. sz. úton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51. sz. úton, illetve Szekszárd felől az új M9 autópályán lehet elérni.

[szerkesztés] Vasút

Kalocsa városát, a fejlődés szempontjából, viszonylag későn 1883-ban érte el a vasút. Felverődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal de ezt a tevret 1960-ban elvetették. A kalocsai vasutat 2006-ban megszüntette a Közlekedési Minisztérium.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Bővebben: Kalocsai repülőtér

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is.

[szerkesztés] Nevének eredete

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa mocsaras, lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően a várost Kalokia néven emlegették. A város magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.

[szerkesztés] Más nyelveken

  • Németország német: Kalotscha
  • Szerbia, Horvátország szerb, horvát: Kalača
  • Szlovénia szlovén: Koloča

[szerkesztés] Története

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások az igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. A mai Kalocsai Érsekséget I. István király alapította 1001-ben, amikor az esztergomit is. Első érseke a királyi koronát hozó Asztrik apát volt. Kalocsa már 1011-ben szabad királyi város lett. Első temploma is a 11. század elején épült. Miután összevonták az egyházmegyét a Szerémi Görög Püspökséggel, melynek székhelye Bács volt a város jelentősége kissé csökkent. A Tatárjárás teljesen elpusztította, elnéptelenítette a környéket, magában a városban is sok gondot okozott, elpusztította az ország egyik legnagyobb templomát. IV. Béla rendeletére a város hatalmas erődítményt kapott, ami hosszú időre megváltoztatta a város életét.

Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.

Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. 1886-ban elveszítette városi rangját, melyet 1921-ben kapott vissza. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.

[szerkesztés] Történelmi városrészek

[szerkesztés] Látnivalók

Kalocsa műemlékeinek listája

Kalocsai népviselet

[szerkesztés] A belvárosban

[szerkesztés] A főutcán (Szt. István út)

[szerkesztés] Strand

Csajda Fürdő: A 35 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, izületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.

[szerkesztés] Kultúra

Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, klasszikus- és jazz- és népzenei koncertekkel, operaelőadásokkal, képzőművészeti és népművészeti kiállításokkal.

[szerkesztés] Múzeumok

[szerkesztés] Levéltárak

[szerkesztés] Könyvtárak

[szerkesztés] A város jelképei

[szerkesztés] Gazdaság

A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. Népművészete (virágos pingálás) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban.

[szerkesztés] Oktatás

A városban 4 általános iskola működik.

  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Eperföldi Általános Iskola
  • Katolikus Általános Iskola
  • Belvárosi Általános Iskola

Egy főiskola

  • Tomori Pál Főiskola

Számos középfokú- és szakmunkás iskola

  • Szent István Gimnuzium

[szerkesztés] Statisztikák

A város lakossága alig haladja meg a 17 000 főt. Ezt a számot csak egyszer tudta meghaladni, 1910-ben azt is csak a még el nem vált pusztákkal, településrészekkel.

Év Lélekszám
1000 3 500
1242 10 000
1683 150
1701 1 900
1720 2 300
1756 4 100
1803 7 714
1824 11 212
1850¹ 13 948
1893² 18 505
1910 21 341
  • ¹ 1860-ban a belterületen 7219 fő, a szállásokon 6729 fő élt
  • ² 1897-ben a belterületen 10 248 fő, a szállásokon 8257 fő a lakosok száma.

[szerkesztés] Kalocsai Kistérség

A Kalocsai Kistérség települései
Kalocsa város | Solt város | Bátya | Drágszél | Dunapataj nagyközség | Dunaszentbenedek | Dunatetétlen | Dusnok | Fajsz | Foktő | Géderlak | Hajós nagyközség | Harta nagyközség | Homokmégy | Miske | Ordas | Öregcsertő | Szakmár | Uszód | Újtelek

[szerkesztés] Nevezetességei

Műemlékek
Kalocsai székesegyház Főszékesegyházi kincstár Érseki Könyvtár
Érseki palota
Múzeumok
Magyar Fűszerpaprika Múzeum Népművészeti Tájház Schöffer Múzeum (a művész szülőházában)
Városi Képzőművészeti Gyűjtemény Visky Károly Múzeum
Érseki Palota, előtte az első világháborús emlékmű

Kalocsa nevét viseli 2008 óta egy 35,2 km átmérőjű kráter a Marson.

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Kalocsán születtek

[szerkesztés] Kalocsán halt meg

[szerkesztés] Források, jegyzetek

[szerkesztés] Egyéb irodalom

  • Békési Imre: Arcok a gyerekkorból. 2009. Bába Kiadó, Szeged

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Paks, Balaton Solt (település), Budapest Kiskőrös,Kecskemét
Tamási

Észak
Nyugat  Kalocsa  Kelet
Dél

 Kecel
Szekszárd, Pécs Baja, országhatár Kiskunhalas, Szeged
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalocsa”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök