Érseki palota (Kalocsa)
| Érseki palota | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Épült | 1775 |
| Építész | Oswald Gáspár |
| Stílus | barokk |
| Elhelyezkedése | |
 Érseki palota
Pozíció Kalocsa térképén
| |
 é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 18° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 18° 58′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érseki palota témájú médiaállományokat. | |
Az érseki palota a római katolikus érsek székhelye Kalocsán.
Építése[szerkesztés]
A mai, barokk stílusú palota helyén már a középkorban is az érseki palota állt. A 18. század elején először ezt az épületet tették lakhatóvá. A mai palotát a korábbi falak elbontása után, Batthyány József érsek kezdte építtetni 1775-ben, Oswald Gáspár tervei alapján. Utódja, Patachich Ádám érsek, az Oswald-féle terveket módosíttatta Kronovetter Lipót Antal udvari mérnökkel, és 1780-ra a Franz Anton Hillebrandt által tervezett nagyváradi püspöki kastély stílusában építtette fel a főhomlokzatot és a keleti szárnyat. A keleti szárnyban kapott helyett híres magánkönyvtára is, amelyet egyesített a káptalani és a korábbi érseki könyvtárral, létrehozva a nevezetes Kalocsai Érseki Könyvtárat. A palota kápolnáját, az egyik kis termét, és a dísztermét Maulbertsch festette ki 1783-84-ben. Később a díszterem freskói a folyamatos beázások következtében megsérültek, végül 1868-ban a maradékait is leverték. Helyébe Haynald Lajos érsek a ma látható faburkolatot készíttette. [1] A palota dísztermében áll többek között Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt adott.
A nyugati szárny befejezésére gróf Kollonich László érseksége idején került sor, ennek tervezője a kamara építésze Tallherr József volt.
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Székesegyház és rezidencia a 18. században | Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. archivum.asztrik.hu. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |