Nyárlőrinc
| Nyárlőrinc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pap Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 6032 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2321 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 66,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyárlőrinc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyárlőrinc
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 51′ 32,40″, k. h. 19° 52′ 40,80″ | |||
| Nyárlőrinc weboldala | |||
Nyárlőrinc község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében. 1899 és 1913 között Koháryszentlőrinc volt a neve.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság "fővárosától", Kecskeméttől 18 km-re délkeletre fekszik Megközelíthető a 44-es számú főközlekedési úton, illetve az azzal csaknem párhuzamosan futó, a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vasúti mellékvonalán.
Története[szerkesztés]
A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. század-ban. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg pusztaként. 1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Végleges önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta ma is érvényes elnevezését.
A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus, mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
