Érsekcsanád
| Érsekcsanád | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Felső Róbert[1] | ||
| Irányítószám | 6347 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2843 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 48,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Érsekcsanád
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Érsekcsanád
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Érsekcsanád weboldala | |||
Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik
[szerkesztés] Története
Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott.
A török hódoltság alatt sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak.
1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.
A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek voltkitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.
Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, hova a török hódoltság megszüntével magyarok költöztek.
Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plebániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.
A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott.
1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.
Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.
[szerkesztés] A vallások megoszlása
| 1785 | 1818 | 1833 | 1870 | 1915 | |
|---|---|---|---|---|---|
| Református vallású | 1136 fő | 1392 fő | 1683 fő | 1610 fő | 1429 fő |
| Római katolikus vallású | 152 fő | 203 fő | 211 fő | 315 fő | 432 fő |
| Zsidó vallású | - | - | - | 30 fő | 23 fő |
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1897. február 15-én Grätzer József, a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv és több más rejtvénykötet szerzője.
- Itt született 1917. május 5-én Losonczy Géza államminiszter, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
