Csanád (nemzetségős)
Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban. Csanád vármegye első ispánja és névadója, a Csanád nemzetség megalapítója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Csanád akkor vált híressé, amikor királyi sugallatra egykori fővezére, Ajtony ellen fordult, Rév-Kanizsánál (valószínűleg a mai Magyarkanizsa) átkelt a Tiszán, és a Harangod (Aranka) vizénél Nagyősz mellett egy két napig tartó csatában megverte Ajtony seregét, őt magát pedig lefejezte.
A Csanád által Ajtony felett aratott győzelem után megkeresztelkedett, birtokokat kapott, és rokona, I. István megbízta a marosmenti egyházmegye megszervezésével, amelynek ispánja lett. Az új közigazgatási egység az ő nevét kapta, így lett Csanád vármegye. A megye hatalmas területet foglalt el, a teljes Tisza-Maros zugot, amin később már 4-5 vármegye osztozott. Csanád vármegye kisebb formájában egészen az 1950-es megyerendezésig fennállt, majd területét feldarabolták és felosztották Békés és Csongrád megyék között.
A kivágott nyelv legendája [szerkesztés]
Csanád mondája szerint a csata előtt Szent György jelent meg előtte oroszlán képében és harcra buzdította. Csanád és Gyula seregét azonban Kőkenyérnél Ajtony tapasztalt serege megfutamította, de végül a nagyőszi csatában legyőzték. Csanád diadalmasan vágta le Ajtony fejét, majd nyelvét kivágta és a tarsolyában elrejtette. Gyula erről mit sem tudva, Ajtony levágott fejét Szent Istvánhoz vitte, magának tulajdonítva a hőstettet. Ekkor Csanád a tarsolyból elővette Ajtony nyelvét, és bebizonyította, hogy ő győzte le a vezért, Gyulát pedig száműzték.
Emlékezete [szerkesztés]
Bár napjainkban már nem létezik Csanád vármegye, az egykori vármegye területén fekvő települések sok helyen a mai napig őrzik Csanád emlékét. Így Makón teret neveztek el róla, a két világháború között az ő nevét viselte a mai József Attila Gimnázium; Mezőkovácsházán köztéri szobor és a helyi általános iskola, míg Medgyesegyházán emlékpark őrzi Csanád nevét.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye a mai napig viseli az egykori vármegye - így Csanád nevét.
Források [szerkesztés]
- Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
- Szent Gellért legendája
