Békés megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 44′ 15″, k. h. 21° 02′ 41″

Békés megye
Békés departemento blazono.jpg
Békés megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megyeszékhely Békéscsaba
Kistérségek száma 8
Települések száma 75
megyei jogú városok 1
egyéb városok 20
ISO 3166-2 HU-BE
Népesség
Teljes népesség 361 802 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 66,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5631,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Bekes.svg
Békés megye elhelyezkedése Magyarországon
Békés megye weboldala

Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyi-szigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó-hegység), ezért megugrik az éves csapadék-mennyiség, 550–600 mm-re. A évi napsütéses órák száma is magas országos viszonylatban.

Geológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Körös Békés megyében

A síkvidék folyamatosságát a viszonylag sűrű folyóhálózat tagolja. A megyének szám szerint 8 folyóvize van:

Nagyobb állóvizek:

Csatornák:

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetes növénytakaró eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt, azonban ezt legkésőbb a 19. század végére mindenhol feltörték, majd a nagy folyószabályozások idején maradék természetes jellegét is elvesztette, szántófölddé és kultúrtájjá alakult. A megye területén így mára kb. 25 ezer hektárra csökkent az erdős terület, az is főleg a megye északkeleti részén található (Mályvádi erdők és a Körös folyók ártéri erdői). A terület mai állatvilága is ehhez alkalmazkodott, de apróvadak viszonylag nagy számban találhatók a területen.

Békés megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a mai Pusztaföldvár melletti Nagy-Tatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen: szkíták, kelták, gepidák, szarmaták, avarok. A honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka volt. A 11. században létrejövő Békés vármegye székhelye Békés lett.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. Gyula ekkor a vármegye legjelentősebb települése volt, később Mátyás király vármegyeszékhelynek nevezte ki. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. A kimerült védőket a törökök ígéretük ellenére lemészárolták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben.

A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni, nagyrészt Harruckern bárónak köszönhetően. Nemcsak magyarokkal, hanem szlovákokkal (Békéscsaba, Endrőd, Szarvas, Tótkomlós), szerbekkel (Battonya), németekkel (Németgyula, Elek), románokkal (Kétegyháza). Az idegen lakosság a 19. század közepére nagyrészt asszimilálódott.

Régi megyetérkép településekkel és úthálózattal

A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult, főleg mezőgazdasági szempontból kedvező adottságainak köszönhetően. Ekkoriban kezdődtek a hatalmas folyószabályozási munkák, elsőként a Körösöket regulázta meg a legendás mérnök, Vásárhelyi Pál. 1858-ban kiépült a vasúti fővonal Békéscsaba és Pest között. A másfél évtized múlva megépült és a nemzetközi kereskedelemben fontos szerepet játszó Nagyvárad-Fiume vasútvonal szintén Békés vármegyén haladt keresztül. A 19. század végének általános gazdasági fejlődésében Békés vármegye országos viszonylatban is élen járt.

Az első világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok (Arad, Temesvár, Nagyvárad) szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. A két világháború között a magyarországi városok közül Békéscsaba produkálta a leggyorsabb fejlődést. Ösztönzőleg hatott a gazdaságra a hadiipari konjunktúra is, főleg az 1938-as Győri Program után.

Békés megye mai területe az 1950-es megyerendezés során alakult ki. Ekkor csatolták hozzá a megszűnő Bihar megyétől a Sarkadi járást, az ugyancsak megszűnő Csanád megyétől a Mezőkovácsházi és a Battonyai járásokat, továbbá a később Tótkomlóssal egyesített Nagykopáncs községet, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Dévaványa és Pusztaecseg községeket. A Hódmezővásárhely határából ez időben alakult Kardoskút községet szintén Békés megyéhez csatolták, míg az egyetlen területi csökkenést Öcsödnek Szolnok megyéhez csatolása jelentette. Ugyanekkor lett Békés megye székhelye Gyula helyett Békéscsaba.

1941-ben a megye mai területének lakossága 477 ezer fő volt (az eddigi legmagasabb), azóta csökken[2], kezdetben az elvándorlás következtében, amihez később a negatív természetes szaporodás is hozzájárult. A megyeszékhely ettől az évtől kezdve Békéscsaba. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése. Ezzel összhangban a megye nagyvárosait panelesítették, sokszor teljesen figyelmen kívül hagyva az eredeti települési sajátosságokat. Békéscsabán 2006-ban 17 800 házgyári technológiával épült lakás van, vagyis lakótelepeken él a lakosság több mint 50%-a! Erőteljesen panelesítették még Orosházát, Gyulát és Szarvast is. Gyakorlatilag a megye minden olyan települését, amely 10 000 fő feletti népességgel bírt, de néha alatta is (például Mezőkovácsháza) elláttak lakótelepekkel.

Az iparosítás jórészt a mezőgazdaság gépesítéséből adódó fölösleges munkaerőt kötötte le, de jórészt az élelmiszeripar és könnyűipar dominált. Békéscsabán ebben az időben működött élelmiszeriparral, nyomdaiparral és számottevő építőiparral. Gyulán az országos hírű Húskombinát, Tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar voltak a legjellemzőbbek. Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát. Szarvason is sor került beruházásokra, a Szarvasi Vas és Fémipari Rt, illetve a Szirén Ruházati Szövetkezet is erősítette az ipari jelleget. Gyomaendrődön a cipőgyártás volt jellemző.

A terület nehezen vészelte át a rendszerváltást, számos nagyvállalatából még hírmondó is alig maradt, azok is csökkentett termeléssel, felére-harmadára esett munkáslétszámmal dolgoznak. További negatívumként említhető az is, hogy az 1989-es romániai forradalom, majd az 1991-ben kitört délszláv háború miatt a befektetők lényegében elfelejtették a megyét. A második délszláv konfliktus is rontott a helyzeten, ami számos békés megyeinek emlékezetes napokat, hónapokat hozott, mivel nehezen tudtak aludni a megye déli területein élők a Magyar Légierő és a NATO közös járőröző repülőgépeinek zajától.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Békés megyéhez hat járás tartozott (Békési, Gyomai, Gyulai, Orosházi, Szarvasi és Szeghalmi). A megyerendezéskor Békés megyéhez csatolták Bihar megyétől a Cséffa-Nagyszalontai járást (székhelye Sarkad volt), Csanád megyétől pedig a Battonyai és a Mezőkovácsházi járást, így a megyében 1950. március 16-ától kilenc járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Battonyai járás beolvadt a Mezőkovácsháziba, ugyanakkor a Cséffa-Nagyszalontai járás elnevezése Sarkadira változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Békés megye nyolc járásra oszlott (Békési, Gyomai, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi és Szeghalmi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Gyomai és a Sarkadi 1966-ban, a Békési pedig 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez öt járás tartozott (Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Szarvasi és Szeghalmi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Békés megyéhez két megyei város tartozott, Gyula és Orosháza. Ezen kívül Békéscsaba 1948 óta törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Békéscsaba attól kezdve Békés megyéhez tartozott.

1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Szarvas (1966-ban) és Békés (1973-ban), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Békéscsaba közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Gyula és Orosháza közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Gyulai illetve az Orosházi járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1973‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Békéscsabai 1973-ban, a Békési 1974-ben, az Orosházi pedig 1980-ban. A két előbbi az 1974-ben megszűnt Békési járás teljes területét magába foglalta, az utóbbi viszont csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és Orosháza járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, így az egyidejűleg várossá alakult Szeghalom is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Mezőkovácsháza, Gyomaendrőd és Sarkad. Az előbbi 1986-ban, a másik kettő 1989-ben alakult várossá. Szintén 1989-ben kapott városi rangot Battonya, Mezőberény és Mezőhegyes is, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Békéscsabai járás Békéscsaba
9
3
82 424
636,16
130
2 Békési járás Békés
7
2
37 259
525,24
71
3 Gyomaendrődi járás Gyomaendrőd
5
2
23 980
686,21
35
4 Gyulai járás Gyula
4
2
41 579
413,22
101
5 Mezőkovácsházai járás Mezőkovácsháza
18
4
40 608
881,49
46
6 Orosházi járás Orosháza
8
2
51 392
717,18
72
7 Sarkadi járás Sarkad
11
1
23 228
570,97
41
8 Szarvasi járás Szarvas
6
2
28 558
485,06
59
9 Szeghalmi járás Szeghalom
7
4
30 125
714,19
42

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3401 Békéscsabai kistérség Békéscsaba
6
2
71 903
450,73
160
3407 Békési kistérség Békés
9
2
41 854
633,87
66
3408 Gyulai kistérség Gyula
4
2
41 579
413,22
101
3402 Mezőkovácsházai kistérség Mezőkovácsháza
18
4
40 608
881,49
46
3403 Orosházai kistérség Orosháza
10
3
57 706
848,14
68
3404 Sarkadi kistérség Sarkad
11
1
23 228
570,97
41
3405 Szarvasi kistérség Szarvas
8
3
42 909
821,57
52
3406 Szeghalomi kistérség Szeghalom
9
5
39 366
1 009,73
39

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békéscsaba légifelvételről

A megye lakossága nemzetiségét tekintve sokszínű. A nemzetiségiek aránya 6,2% (2001). A szlovákok a megye középső területein, főként a 44-es főút mentén élnek (Békéscsaba, Szarvas és Tótkomlós) térségében koncentrálódnak, a románok Méhkeréken és Kétegyházán, a szerbek Battonyán élnek nagyobb számban, a romák elszórtan a települések többségében megtalálhatóak, főleg a megye északkeleti és délkeleti területein. Korábban jelentős volt a németek (svábok) jelenléte is (pl.: Elek, Almáskamarás, Gyula), többségüket azonban a második világháború után kitelepítették. Az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941-ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltatások) munkahely hiánya miatt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Guardian Orosháza Kft. (78), 2. Guardian Magyarország Kft. (84), 3.Gallicoop Zrt. (457).

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye általánosságban véve az ország éléstára. Termőtalaja jó minőségű, akár 35 aranykoronát is meghaladó termőtalajértékekkel. Itt termelik a megyék között a legtöbb kukoricát, búzát és árpát is. Szintén élvonalban van a terület cukorrépa, kender, zöldség-gyümölcs termelésében is. Az állatállomány is jelentős, bár jócskán csökkent 1988 óta, de még így is itt tarták a legtöbb sertést, de jelentős a baromfi, víziszárnyasok és juhok állománya is. A legmagasabb sikértartalmú és legjobb minőségű búzát is a békés megyei földekről aratják le, itt fejlesztették ki az 1974-ig igen népszerű Bánkúti búzát, melynek minőségét a termesztés 1974-es megszüntetése óta sem sikerült ismét elérni. Ezekből is levonható, hogy abszolút mezőgazdasági jellegű a megye, aminek számos hátránya is van.

Bányászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország földgázkitermelésének kb. 20%-a származik a békési kutakból. jelentős még a kőolajkitermelés, valamint az agyag és homokbányászat. A szakemberek szerint nagy lehetőség rejlik a termálvíz hasznosításában is, de ez részben még kiaknázatlan.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A békéscsabai Kner nyomda épülete

Az ipar általánosságban nem annyira jellemző, csak pár város életében játszik meghatározó szerepet (Körösladány, Orosháza, Szarvas), mindenhol a szolgáltatások aránya van túlsúlyban, főleg igaz ez a megyeszékhelyre és Gyulára.

  • Békéscsaba

Élelmiszeripar (hús,-kolbászgyártás). Hungarikumnak minősül a Csabai Kolbász. A város rendelkezik a mai napig az ország egyik legkorszerűbb nyomdájával. Ennek tulajdonosa a Kner Rt. Természetesen a Békéscsabán hagyományosnak mondható nyomdaiparnak több képviselője is van, ilyen a Javipa és a Hungária nyomdák.

Új beruházásként jelent meg a város életében a Csaba-Metál Kft (alumíniumöntés és megmunkálás), a Linamar Hungary Kft (gépipar), illetve az SMK Hungária Kft (mobiltelefon részegységek gyártása). Felépült az Inkubátorház, a Vállalkozási Centrum is. Immár 500 embert foglalkoztat az újonnan idetelepülő Budapest-Bank Bankműveleti központja is. A képen szereplő nyomdaépület még most is megvan, a Kner Packaging Kft. tulajdonában, felújítva.

  • Gyula
A gyulai városháza

Gyulán az országos hírű Húskombinát, tejpor és sajtgyártás, illetve nyomdaipar (Dürer Nyomda) a legjellemzőbbek. Újabb keletű a Békéswind (szélerőmű alkatrészek gyártása). A várost nem igazán iparosították annak periférikus jellege és gyenge megközelíthetősége miatt. Mindezt azonban kárpótolja a nagy idegenforgalma, hiszen vendégéjszakák szerint Szegedtől kicsit lemaradva a második helyen áll a régióban a Várfürdőnek köszönhetően. A fürdő vize 1967 óta minősített gyógyvíz, évente több ezer külföldi (főleg német) és rengeteg belföldi turista keresi fel.

  • Orosháza

Orosházára telepítették Magyarország legmodernebb üveggyárát a nem messze talált földgáznak köszönhetően, amelynek a 60-as évek vége felé kezdődött el a kitermelése. Nagy mezőkre bukkantak Füzesgyarmat, Szeghalom, Pusztaföldvár, Tatársánc, Pusztaszőllös, Kaszaper és Méhkerék körzetében (földgáz). Kőolajat főleg Battonya környékén bányásznak.

Mindezeknek is köszönhetően mára Orosháza vált Békés megye legnagyobb ipari központjává, tovább erősödött az üveggyártás, miután privatizálták a gyárat (Guardian Glass Kft.). Szintén nagyot nyert a város azzal, hogy a Linamar itt működteti a legnagyobb magyarországi gyártóegységét számos beszállítót is foglalkoztatva.

  • Szarvas

Szarvason a Szarvasi Vas és Fémipari Rt a mai napig jó hírű kávéfőzőivel, csillárjaival, egyéb elektromos készülékeivel állja a versenyt, ahogy a régi hírnévre visszatekintő Szirén Ruházati Szövetkezet is. A Gallicoop és a Pioneer újabb cégek, de mára ők váltak a település húzóerejévé.

  • Körösladány

Itt működik Európa legnagyobb mosogatószer-és mosóporgyára, ami a német Henkel tulajdona. Ennek köszönhetően nagyon fejlett a városban a szállítás, logisztika is (Uhrin Trans). Az üzem igen környezetszennyező mivoltára sokan megpróbálták felhívni a figyelmet, eddig sikertelenül.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A békési konyha különlegességei:

Sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megyei tanya

Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka.

A megye legfőbb turisztikai központja Gyula, ahova a vár és a várfürdő vonz számos bel-és külföldi vendéget. A Gyulavári Almássy-kastélyt felújították és múzeum üzemel benne. Szintén népszerű hely még Szarvas és a szomszédos Békésszentandrás, ami főként a belföldi turizmusra támaszkodik. A Körösök holtágaihoz nyáron igen sok fürdőző, valamint horgász érkezik. Füzesgyarmatot és Tótkomlóst a gyógyfürdőjük teszi látogatottá, míg Békéscsabára főként a csabai kolbászfesztivál vonz sok vendéget.

A megyében sok kastély található, de ezek nagy része elhanyagolt állapotban van. Említést érdemel még a vadászturizmus is, mivel Békés megye elég gazdag apróvadakban.

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye településszerkezete alföldi jellegű, jellemző a kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, valamint a tanyák. A népesség 70%-a él városokban, 17%-a a megyeszékhelyen.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Békéscsaba COA.jpg Békéscsaba 60 571 fő (2014. jan 1.)[4] +/- Békéscsabai kistérség
2. HUN Gyula COA.jpg Gyula 30 865 fő (2014. jan 1.)[5] +/- Gyulai kistérség
3. HUN Orosháza COA.jpg Orosháza 28 665 fő (2014. jan 1.)[6] +/- Orosházai kistérség
4. HUN Békés COA.jpg Békés 19 676 fő (2014. jan 1.)[7] +/- Békési kistérség
5. HUN Szarvas COA.jpg Szarvas 16 546 fő (2014. jan 1.)[8] +/- Szarvasi kistérség
6. Coa Hungary Town Gyomaendrőd.svg Gyomaendrőd 13 456 fő (2014. jan 1.)[9] +/- Szarvasi kistérség
7. HUN Mezőberény COA.jpg Mezőberény 10 532 fő (2014. jan 1.)[10] +/- Békési kistérség
8. HUN Sarkad COA.jpg Sarkad 10 009 fő (2014. jan 1.)[11] +/- Sarkadi kistérség
9. HUN Szeghalom COA.jpg Szeghalom 9254 fő (2014. jan 1.)[12] +/- Szeghalomi kistérség
10. HUN Dévaványa COA.jpg Dévaványa 7874 fő (2014. jan 1.)[13] +/- Szeghalomi kistérség
11. HUN Vésztő COA.jpg Vésztő 6992 fő (2014. jan 1.)[14] +/- Szeghalomi kistérség
12. HUN Mezőkovácsháza COA.jpg Mezőkovácsháza 6282 fő (2014. jan 1.)[15] +/- Mezőkovácsházai kistérség
13. HUN Battonya COA.jpg Battonya 5952 fő (2014. jan 1.)[16] +/- Mezőkovácsházai kistérség
14. HUN Tótkomlós COA.jpg Tótkomlós 6018 fő (2014. jan 1.)[17] +/- Orosházai kistérség
15. HUN Füzesgyarmat COA.jpg Füzesgyarmat 5819 fő (2014. jan 1.)[18] +/- Szeghalomi kistérség
16. HUN Mezőhegyes COA.jpg Mezőhegyes 5481 fő (2014. jan 1.)[19] +/- Mezőkovácsházai kistérség
17. HUN Újkígyós COA.jpg Újkígyós 5160 fő (2014. jan 1.)[20] +/- Békéscsabai kistérség
18. Coa Hungary Town Csorvás.svg Csorvás 4920 fő (2014. jan 1.)[21] +/- Orosházai kistérség
19. HUN Elek COA.jpg Elek 4797 fő (2014. jan 1.)[22] +/- Gyulai kistérség
20. HUN Körösladány COA.jpg Körösladány 4623 fő (2014. jan 1.)[23] +/- Szeghalomi kistérség
21. HUN Medgyesegyháza COA.jpg Medgyesegyháza 3635 fő (2014. jan 1.)[24] +/- Mezőkovácsházai kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Békés megye népességének adatai a KSH nepszamlalas2001.hu portálján.
  3. 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (147. old.)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  20. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  21. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  22. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  23. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  24. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés megye témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • 2007-es népszámlálási adatok



Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]