| Doboz |

Doboz címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Alföld |
| Megye |
Békés |
| Kistérség 2012-ig |
Békési |
| Jogállás |
nagyközség |
| Polgármester |
Simon István Tamás (FIDESZ)[1] |
| Irányítószám |
5624 |
| Körzethívószám |
66 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
4234 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
77,73 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
54,47 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,734°, k. h. 21,243°46.734, 21.243 |
Pozíció Békés megye térképén
|
| é. sz. 46,734°, k. h. 21,243°46.734, 21.243 |
| Doboz weboldala |
|
Ez a szócikk Doboz Békés megyei nagyközségről szól. Hasonló címmel lásd még: Alcsútdoboz. |
Doboz nagyközség Békés megye Békési kistérségében.
Doboz község a Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Kis-Sárréten, a Körösök összefolyásához közel, mintegy 5 km-re fekszik.
Ősi magyar falu. Hajdan mocsaras, tölgyerdő közepén (tölgydoboz) Szent Istvántól II. András királyig királyi sertéshízlaló hely, majd Huszt, Pázmán és Aba család birtoka. A XVI. században a koronára szállt, majd a XVII. században a Veres családé a terület. A XVIII. században a fellázadt rácok kifosztják. Legutóbb a Wenckheim család birtokának központja, a kastélyépület jelenleg általános iskola, melyet a XIX. század második felében Ybl Miklós tervezett.
Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Duboz" – "Doboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le.
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
- Rácz Sándor 1991: Doboz ragadványnevei. Magyar Személynévi Adattárak 99.