Füzesgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzesgyarmat
Calvinist church Fuzesgyarmat.jpg
Református templom
Füzesgyarmat címere
Füzesgyarmat címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Szeghalomi
Jogállás város
Polgármester Bere Károly (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5525
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 5887 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 127,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füzesgyarmat  (Magyarország)
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 21° 12′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 22″, k. h. 21° 12′ 43″
Füzesgyarmat  (Békés megye)
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat
Pozíció Békés megye térképén
Füzesgyarmat weboldala

Füzesgyarmat város Békés megye északi részén, a Szeghalomi kistérségben. A város szénhidrogén-kutatásáról és a termálvizéről nevezetes.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye legészakabbi városaként, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A megye hozzá legközelebb fekvő városa Szeghalom.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Füzesgyarmatfürdő és Biharnagybajom között található. Közúton Szeghalom felől a 47-es főútból kiágazó jó minőségű összekötő úton érhetjük el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A megye határáig elfogadható, onnantól már rossz minőségű út vezet át Hajdú-Bihar megyébe. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető a város. A Karcag - Bucsa közötti útszakasz felújítása óta már elfogadható minőségű közúton. A 47-es főútról Darvasnál letérve kb. 10 km Füzesgyarmat.

Nevének kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormothnak, 1321-ben Gyarmathnak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmatnak, 1564-ben pedig Giarmatnak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint – mivel a falu határában igen sok a fűzfa – a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.

Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dragonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sporttelep).

Az első és második világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház, új iskola stb.) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Nyrt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a bal oldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobb oldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.

Nevezetességek, turistalátványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza
  • Városháza
  • Wenckheim-kastély – Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati -és urológiai, valamint emésztőrendszeri- és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy- és wellness szolgáltatások üzemelnek.
  • Castrum termál kemping
  • A Szent Borbála, a bányászok védőszentje
  • Tájház
  • Szitás Erzsébet Képtár
  • Egykori zsinagóga épülete (1929) jelenleg iskola, Jókai utca
  • Zsidó temető, Északi temetőn túl, helyi értékű síremlékekkel
  • Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságcikk gróf Blankenstein Pálról

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Füzesgyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Békés megyei legek könyve II, Füzesgyarmat neve 55. oldal
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Márky Barnabás a Békés Megyei Levéltár oldalán
  6. Galambos Sándor hintókészítő

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesgyarmat témájú médiaállományokat.