Sarkadkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr címere
Sarkadkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Bakucz Péter[1]
Irányítószám 5731
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1544 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 44,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sarkadkeresztúr (Magyarország)
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 59″
Sarkadkeresztúr (Békés megye)
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Pozíció Békés megye térképén
Sarkadkeresztúr weboldala

Sarkadkeresztúr község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megyében, Sarkadtól északra fekvő település.

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Méhkerék és Okány között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sarkadkeresztúr a szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsával története során mindig megegyezett.

A XVII. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas, Csotka családok voltak.

A XIX. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.

A XX. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.

Sakadkeresztúr-hoz tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A zsidó közösség és temetője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sarkadkeresztúron a XIX. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1818-ban épült.
  • Görög k. temploma - 1830-ban készült.

Sportélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Sarkadkeresztúri Sportegyesület egy labdarúgóklub, amely a Békés megyei III. osztály 'A' csoportjában szerepel jelenleg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sarkadkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]