Zsadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsadány
Zsadány címere
Zsadány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Dudás Árpád[1]
Irányítószám 5537
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1749 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 24,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsadány (Magyarország)
Zsadány
Zsadány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 19″, k. h. 21° 29′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 19″, k. h. 21° 29′ 12″
Zsadány (Békés megye)
Zsadány
Zsadány
Pozíció Békés megye térképén
Zsadány weboldala

Zsadány község Békés megyében, a Sarkadi járásban. A Trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsadány környékének őslakói a géták vagy a szarmaták voltak, de a hunok és az avarok is éltek ezen a környéken. A honfoglaló törzsek az itt talált bihari Földvár elfoglalásával telepedtek meg a vidéken. 1219-ben említik először a községet a Regestrum Varadiense-ben: "midőn lakosa Mikola tizennyocad magával gyilkossággal vádoltatott…". A helynév Sadan, Zwad szláv eredetű, személynévként "hatalmas vagy hatalmasság" jelentésű. A 13. században a Geregye nemzetségbeli Pál országbírónak adományozott falvak között szerepel, helyébe később a Borsák léptek.

A 14. században László aradi, Tatamér alba regiai prépost birtokolja. Ekkor 8 garas pápai tizedet is fizetett a község. A 15. században a Bacsók, a Bajomiak, majd később a Thurzók és Bocskai is birtokosa a településnek. A tatárok és a törökök többször elpusztították a települést, mivel Zsadány fontos hadiútvonal mellett fekszik. A 17. században veszi kezdetét a szervezett református hitélet, ezt követi a 18. század végén a templom és torony építése, amely ma is áll. A 18. században a települést herceg Esterházy Pál nádor kapja másik 15 hajdútelepüléssel együtt. Ebből a derecskei uradalom alakult ki és fejlett társadalmi, gazdasági élet alakult ki.[3]

A fancsikapusztai zsidók története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsadányban az 1800-as évek második felében telepedtek le az első zsidók. A zsidó közösség lélekszáma állandóan 40-50 fő között mozgott. A közösség tagjainak egy része kereskedelemmel foglalkozott, a többiek az uradalomban éltek, ők voltak a Fried család uradalmi intézői, tiszttartói. Az 1890-1900-as évektől kezdve már csak az uradalomban laktak zsidók. A Fried család Nagyváradon élt, az 1800-as évek második felében került birtokukba a fancsikai birtok a kastéllyal, amelyet a kor ízlésének megfelelően építettek, bővítettek tovább. 1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán. 1944. június 6-án egy zsadányi csendőr gyalog kísérte be a zsidókat a faluba, ahonnan szekéren vitték be őket Sarkadra, onnan Nagyváradra, majd Auschwitzba kerültek. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot. Az oroszok bejövetele után a kastély teljes berendezését széthordták. A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát.[4][5]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Címerleírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Álló, halfarkú, zölddel és kékkel hasított, alulról vörössel ékelt reneszánsz pajzs. A jobb oldali zöld mezőben, két levéllel arany búzakalász lebeg, a bal oldali kék mezőben ezüst hal úszik a pajzs felső éle felé, az alsó vörös ékben pedig arany szertartás-kehely lebeg. A pajzs felső élén természetes színű sisak, vörös béléssel, aranyos pántozattal helyezkedik el. Nyakában arany szalagon arany medál. A sisakkorona ötágú, három levél között két gyönggyel; zafírral és smaragddal díszített. A sisakdísz: növekvő, jobbra forduló ezüst farkas, amely sást tart buzogánnyal a kezében. A foszlányok kék-ezüst illetve arany-zöld.

Az arany búzakalász a mezőgazdasági termelésre, a megélhetésre, míg az ezüst hal a halászatra, az egykori vízjárta területre, annak élővilágára utal. Az arany áldozó kehely, a református falut, a református lakosságot és egyházat örökíti meg.

A sást tartó ezüst farkas a mocsaras, nádas tájat, annak gazdag állatvilágát jellemzi, mint Arany J. költészetében ezt többször le is írja." [7]

Az önkormányzat címere(heraldikai leírás: készítette Kovács Ferenc grafikus, Komló) Pajzs: csücsköstalpú tárcsapajzs zölddel és kékkel hasított mezejében alulról a pajzsderékig feltolt vörös ék. A vörös mezıben lebegı helyzetű arany áldozókehely. A jobb oldali, zöld mezőben lebegı helyzető leveles arany búzakalász. A bal oldali, kék mezőben cölöpösen állított lebegő ezüst hal. Sisak: jobbra fordult, arannyal ékített, vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. Sisakdísz: a sisakkoronából növekvő helyzetű, jobbra fordult, ágaskodó ezüst farkas mellsőlábaival arany nádszálat tart. Takarók: kék-ezüst, zöld-arany. Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves arany szalagon feketével nagybetűs ZSADÁNY felirat. A település név elıtt és után egy-egy díszpont. [8]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fancsikapusztán található az egykori Schwartz-Fried kúria és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagy kert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltűnt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet.

Másik nevezetessége: A honfoglalás után önálló Fancsika település, itt találhatók a feltételezett királysírok, korhányok. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. Még két Fancsika van. Egy Debrecen közelében, egy pedig Ukrajnában Nagyszőlős mellett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Zsadány község története, dr. Makai Sándor 1999. Békéscsaba)
  4. Zsadány (Fancsikapuszta), Schwartz-Fried kúria és kertje. historicgarden.net. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  5. Fancsikapuszta. wikimapia.org. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. www.nemzetijelképek.hu
  8. Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/1996. (VIII. 9.) ÖR. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről (2. §)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]