Barátka
| Barátka (Bratca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Báródbeznye, Erdődámos, Körösponor, Nagyfeketepatak, Remetelórév |
| Polgármester | Mateaș Adrian (PNL) |
| Irányítószám | 417080 |
| Népesség | |
| Népesség | 1705 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 5567 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 31 |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 136,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Barátka
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 22° 37′ 00″ | |
Barátka (románul: Bratca) község az Erdélyi-Szigethegységben, Bihar megyében, a Partiumban, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Király-erdő és a Réz-hegység között, a Sebes-Körös jobb partján, Nagyváradtól keletre, Csucsától nyugatra, Remetelórév és Körösbánlaka közt fekvő település.
Történelem [szerkesztés]
Barátka nevét 1435-ben említette először oklevél Brata néven.
1470-ben Wybrathka, 1552-ben Barathka, 1808-ban Brátka, 1913-ban Barátka néven írták. Brátka.
A falu a Bánffyak sólyomkői uradalmának tartozéka volt; jobbágyai erdőirtás során települtek ide, alapítója román kenéz lehetett. Később a Drágfiaké lett, s része volt a báródsági nemesi kerületnek.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, 1715 után települt újra.
A 19. század elején gróf Batthyány Antónia és a nemes Czepele család volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár és a Czepele család volt a nagyobb birtokosa
1910-ben 1536 lakosából 183 magyar, 1348 román volt. Ebből 65 református, 1316 görögkeleti ortodox és 85 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 5359 (96.26%)
- Romák: 167 (2.99%)
- Magyarok: 33 (0.59%)
- Szlovákok: 8 (0.14%)
A lakosság 77,85%-a ortodox (4334 lakos), 15,64%-a pünkösdista (871 lakos), 3,89%-a baptista (217 lakos), 2,1% görög katolikus (117 lakos), 0,79%-a pedig református (24 lakos) vallású, 0.19%-a római katolikus (11 lakos).
Látnivalók [szerkesztés]
- Sf. Ioan Iacob kolostor
- Királyhágói nemzeti park (0,4 hektár)
- A Barátka-patak völgye
- Görög keleti temploma - 1898-ban épült
- Határában több érdekes barlang, és egy nagyobb kőbánya is van
Források [szerkesztés]
Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
