Barátka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barátka (Bratca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Báródbeznye, Erdődámos, Körösponor, Nagyfeketepatak, Remetelórév
Polgármester Mateaș Adrian (PNL)
Irányítószám 417080
Népesség
Népesség 1569 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 5158 (2011)[2]
Magyar lakosság 31
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 136,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barátka  (Románia)
Barátka
Barátka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 22° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 22° 37′ 00″

Barátka (románul: Bratca) község az Erdélyi-Szigethegységben, Bihar megyében, a Partiumban, Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Király-erdő és a Réz-hegység között, a Sebes-Körös jobb partján, Nagyváradtól keletre, Csucsától nyugatra, Remetelórév és Körösbánlaka közt fekvő település.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barátka nevét 1435-ben említette először oklevél Brata néven.

1470-ben Wybrathka, 1552-ben Barathka, 1808-ban Brátka, 1913-ban Barátka néven írták. Brátka.

A falu a Bánffyak sólyomkői uradalmának tartozéka volt; jobbágyai erdőirtás során települtek ide, alapítója román kenéz lehetett. Később a Drágfiaké lett, s része volt a báródsági nemesi kerületnek.

A török hódoltság idején elnéptelenedett, 1715 után települt újra.

A 19. század elején gróf Batthyány Antónia és a nemes Czepele család volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár és a Czepele család volt a nagyobb birtokosa

1910-ben 1536 lakosából 183 magyar, 1348 román volt. Ebből 65 református, 1316 görögkeleti ortodox és 85 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 5359 (96.26%)
  • Romák: 167 (2.99%)
  • Magyarok: 33 (0.59%)
  • Szlovákok: 8 (0.14%)

A lakosság 77,85%-a ortodox (4334 lakos), 15,64%-a pünkösdista (871 lakos), 3,89%-a baptista (217 lakos), 2,1% görög katolikus (117 lakos), 0,79%-a pedig református (24 lakos) vallású, 0.19%-a római katolikus (11 lakos).

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sf. Ioan Iacob kolostor
  • Királyhágói nemzeti park (0,4 hektár)
  • A Barátka-patak völgye
  • Görög keleti temploma - 1898-ban épült
  • Határában több érdekes barlang, és egy nagyobb kőbánya is van

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]