Körösfő
| Körösfő (Izvoru Crișului, Krieschwej) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Kalotanádas, Nyárszó és Sárvásár |
| Polgármester | Antal János |
| Népesség | |
| Népesség | 981 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1651 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 965 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 623 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Körösfő (románul Izvoru Crișului, németül Krieschwej) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bánffyhunyadtól 6 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a Körös Forrása Csárda mögött.
[szerkesztés] Története
1276-ban Crisfeu néven említik először. 1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy részben Umling Lőrinc festett.[4] A temploban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg.
- A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét.
- Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település. Népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1941. július 7-én Péntek János nyelvész.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ transindex.ro
- ↑ Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||

