Bihar megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bihar megye (Bihor)
Bihor.png
Actual Bihor county CoA.png
Bihar megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Partium
Megyeszékhely Nagyvárad
Jelzés BH
Terület 7544 km²
Körzethívószám (+40) 359
Népesség
Népesség 575 398 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78,7 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia észak-nyugati részén található. A Partium részét képezi. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatról Magyarországgal szomszédos. A megye székhelye Nagyvárad 205 077 lakossal.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trianonig a Magyar Királyság része, előzménye Bihar vármegye egyidős a magyar királyság megszületésével. A királyi magyar vármegye 1918-ban 17 járásból állt, 10657 km² területen, ebből Románia 7874 km² kapott. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták, 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) visszatért Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte (ez hét rajonból állt). 1968-tól, történelmi Béli járása Arad megyei elcsatolásától eltekintve visszaállt az 1952-es állapot.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzetiségűek aránya Bihar megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).

Nemzetiségi adatok táblázatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen Román Magyar Roma (cigány) Szlovák Német Zsidó Ukrán Görög Orosz Bolgár Szerb Lengyel Török Cseh Örmény Horvát
600223 404537 155554 30237 7361 1137 242 174 71 63 31 31 21 15 14 11 3
100% 67.40% 25.91% 5.00% 1.22% 0.19%

Vallási adatok táblázatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallási eloszlás (2002)
Összesen Ortodox Református Római katolikus Szombatos Baptista Görög katolikus Adventista Ateista Zsidó Muzulmán Protestáns összesen
600223 357996 107817 55555 34460 22366 14086 1858 1155 210 175 166501
100% 59,6% 18,0% 9,3% 5,7% 3,7% 2,3% 0,3% 0,2% 27,7%

Magyar nemzetiségűek aránya városonként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyvárad, a városháza a Sebes-Körös partján

Közigazgatási beosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 2007. július 1-jén négy municípiumNagyvárad, Belényes, Margitta és Nagyszalonta –, hat további város – Diófás, Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskoh és Vaskohsziklás – és 90 község van, melyekhez összesen 457 település tartozik. [2]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legkevesebb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-kal. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.

A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pillanatkép Belényesről

Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje az Erdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. A KörösrévBarátka régióban, a Fekete- és a Köves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos, Pádis, Csodavár). Biharfüredet és a Vertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben. Félixfürdő és Püspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. A Galbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban a Belényesi-medencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak. A Bársza-katlan közelében található Eszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. A Király-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének. Királyhágó és Körösrév a Sebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. A Szelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, a Zichy-barlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, a Nagymagyar-barlang, a Mézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök, Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét. Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely Cséffa. Bihar megye északi részén, az Érmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borpincék és a gazdag vadállomány.

A megye neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]