Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia észak-nyugati részén található. A Partium részét képezi. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatról Magyarországgal szomszédos. A megye székhelye Nagyvárad 205 077 lakossal.
A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).
Trianonig a Magyar Királyság része, előzménye Bihar vármegye egyidős a magyar királyság megszületésével. A királyi magyar vármegye 1918-ban 17 járásból állt, 10657 km² területen, ebből Románia 7874 km² kapott. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták, 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) visszatért Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte (ez hét rajonból állt). 1968-tól, történelmi Béli járása Arad megyei elcsatolásától eltekintve visszaállt az 1952-es állapot.
A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).
[szerkesztés] Nemzetiségi adatok táblázatban
[szerkesztés] Vallási adatok táblázatban
[szerkesztés] Magyar nemzetiségűek aránya városonként
[szerkesztés] Közigazgatási beosztása
A megyében 2007. július 1-jén négy municípium – Nagyvárad, Belényes, Margitta és Nagyszalonta –, hat további város – Diófás, Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskoh és Vaskohsziklás – és 90 község van, melyekhez összesen 457 település tartozik. [2]
Bihar megye közigazgatása  |
|
|
|
|
|
|
|
Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legkevesebb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-kal. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.
A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.
Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje az Erdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. A Körösrév–Barátka régióban, a Fekete- és a Köves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos, Pádis, Csodavár). Biharfüredet és a Vertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben. Félixfürdő és Püspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. A Galbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban a Belényesi-medencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak. A Bársza-katlan közelében található Eszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. A Király-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének. Királyhágó és Körösrév a Sebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. A Szelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, a Zichy-barlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, a Nagymagyar-barlang, a Mézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök, Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét. Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely Cséffa. Bihar megye északi részén, az Érmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borpincék és a gazdag vadállomány.
[szerkesztés] A megye neves szülöttei
- Pázmány Péter (1570–1637) nagyváradi születésű bíboros, esztergomi érsek, államférfi, tudós.
- Örvéndi Molnár Ferencz (1637–1699) Örvéndi születésű bibliaforditó, költő, író.
- Szigligeti Ede (Szathmáry József) (1814–1878) Nagyvárad szülötte, drámaíró, színész, rendező.
- Nagysándor József (1804–1849) nagyváradi születésű szabadságharcos, vértanú.
- Dr. Neumann Ernő (1917-2004) magyarcsékei születésű rabbi, későbbi temesvári neológ főrabbi, teológus, bölcsész, Temesvár díszpolgára, Scheiber Sándor-díjas, a Román Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett egyházi és közéleti személyiség.
- Szacsvay Imre (1818–1849) Sályiban született, országos képviselő, a Képviselőház jegyzője, a Függetlenségi Okirat aláírása miatt halálra ítélték.
- Kazinczy Ferenc (1759–1831) Érsemjénben született író, nyelvújító, műfordító.
- Fényes Elek (1807–1876) csokalyi születésű, a magyar statisztika megteremtője.
- Szentjóbi Szabó László (1767–1795) ottományi születésű, korának képgazdag és nagy formakészségű lírikusa.
- Szentmihályiné Szabó Mária (1888–1982) ottományi születésű író, számos regény szerzője.
- Diószegi Kis István (1635–1698) református püspök, Bihardiószegen született.
- Arany János (1817–1882) Nagyszalonta híres szülötte, költő.
- Zilahy Lajos (1891–1974) Nagyszalontán született író és hírlapíró.
- Sinka István (1897–1969) nagyszalontai születésű költő, író.
- Zelk Zoltán (1906–1981) érmihályfalvai Baumgarten-díjas József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.
Románia
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
