Krassó-Szörény megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krassó-Szörény megye (Caraș-Severin)
Caras-Severin.png
Actual Caras-Severin county CoA.png
Krassó-Szörény megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Bánság
Megyeszékhely Resicabánya
Jelzés CS
Terület 8514 km²
Körzethívószám (+40) 255
Népesség
Népesség 295 579 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Krassó-Szörény megye (románul: Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban. Székhelye Resicabánya (84 678 lakos). Szomszédos megyék: keleten Hunyad és Gorj megye, északon Temes megye, nyugaton Szerbia és a Vajdaság, délkeleten Mehedinți megye. A megye a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolcán (Boksánbánya része)

A megye területe 8 514 km2, a harmadik legnagyobb Romániában, Temes megye és Suceava megye után. A hegységek a terület 67%-át teszik ki: Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Lokva-hegység, Almás-hegység, Szárkő-hegység, Godján-hegység), Ruszka-havas, Csernai-havasok. Ezek a Nyugati-Kárpátokhoz, illetve a Déli-Kárpátokhoz tartoznak, magasságuk 600 és 2100 m közötti. A nyugati rész átmeneti dombság a hegyek és az alföld között. A Duna Krassó-Szörény megyében, Báziásnál lép be Romániába és a Szerbia-Románia határvonalat képezi. További folyók a megyében: Temes, Cserna, Karas, Néra. A Néra folyónak több kilométer hosszú sziklaszorosa van az érchegység és a Lokva-hegység között.

Legmagasabb pont: Szárkő (2190 m) a Szárkő-hegységben.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920 után a román közigazgatásban a (viszonylag későn született) azonos nevű magyar vármegyét kettévágták, Krassó megye Oravicabánya székhellyel nagyjából a középkori területén önálló lett, az új Szörény megye székhelye Lugos maradt. Krassó megyéhez került a korábban Temes vármegyei Varadia község is. Mindkét megye a tartományi átszervezéskor (1952) megszüntetésre került, és (egy része csak 1956-ban) a temesvári székhelyű Bánát tartományhoz csatolódott.

A megye ma ismert alakjában 1968-ban született újjá Resicabánya székhellyel. Ide tartoznak ma a Hunyad vármegye részét képezett Alsóbaucár, Felsőbaucár és Bukova községek, illetve a magyar impériumban Temes vármegyei Móricföld.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben 333 219 lakosából 294 051 volt román, 7 914 cigány, 6 273 horvát, 6 082 szerb, 6 149 német, 5 824 magyar, 3 526 ukrán, 2 479 cseh és 340 szlovák, 27 296 fő volt egyéb nemzetiségű.[2]

2011-ben 295 579 lakosának 82,5%-a román, 2,5%-a roma, 1,7%-a horvát, 1,7%-a szerb, 1,0%-a magyar, 0,5%-a cseh nemzetiségű volt.[3]

Krassó-Szörény megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

Közigazgatási felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krassó-Szörény megyében nyolc város és 69 község van. Városok: Boksánbánya, Herkulesfürdő, Karánsebes, Nándorhegy, Oravicabánya, Resicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova

Legnagyobb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Település Lakosság (fő, 2011)
Resicabánya
Herkulesfürdő
Resicabánya 73 282
Karánsebes 24 689
Boksánbánya 15 842
Újmoldova 12 350
Oravicabánya 11 382
Nándorhegy 10 510
Stájerlakanina 7 485
Herkulesfürdő 5 008
Mehádia 4 128
Teregova 3 981

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt épült meg az első vasút a mai Románia területén. Az első világháború után az UDR vette át a környék bányászatát. 1949 után államosították az itteni ipar nagy részét.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]