Obrézsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obrézsa (Obreja)
ObrejaCS (3).JPG
Az ortodox templom
Obrézsa címere
Obrézsa címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Csuta, Jász és Vár
Polgármester Petru Pop (PNL)
SIRUTA-kód 53381
Népesség
Népesség 1727 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 14
Község népessége 3252 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 126,33 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Obrézsa  (Románia)
Obrézsa
Obrézsa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 29′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 45° 29′, k. h. 22° 15′
Obrézsa weboldala

Obrézsa, 1911 és 1918 között Bisztranyíres (románul: Obreja) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karánsebestől kilenc kilométerre északkeletre, a Bisztra folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a nyelvjárási román obrejă ('hordalékos folyópart') szóból való. 1547-ben Obrez, 1563-ban Obresye, 1566-ban Obresia, 1597-ben Alsó-Obresia, 1628-ban Obres, 1636-ban Felső-Obresia, 1829-ben Obresa és Obrexa néven említették.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltűnése óta román falu volt. 1603–04-ben Lódi Simon bán martalócai elpusztították. 1643-ban újonnan építettnek mondják “oláh valláson való Ecclesia”-ját. I. Rákóczi György 1651-ben lefoglalta és Karánsebes várához csatolta. Török Jakabnak 1654-ben udvarháza volt Felsőobrézsán. Birtokos családjai 1657-ben: Macskási, Gámán, Fiáth, Bobik, Bukur és Lankaviczai. Jobbágycsaládok: Beketha, Guliman, Lupul, Oprucza, Ursul, Zgerburicza, Stenegucz, Kinczagul, Rumenul, Inassul, Mihucz, Paskote és Grozan. 1783-ban csatolták a Bánáti Határőrvidék ohábai századához. 1783 és 1804 között költözött mai helyére a Bisztra jobb partjáról. A Határőrvidék feloszlatása után Szörény, majd 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1880-ban 1688 lakosából 1612 volt román anyanyelvű és 1676 ortodox vallású.

2002-ben 1770 lakosából 1722 volt román, 25 cigány és 14 magyar nemzetiségű; 1404 ortodox, 199 baptista, 83 pünkösdista, 61 adventista és 17 római katolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt járt Petőfi Sándor 1849. április 17-én.
  • Itt született 1844-ben Moise Groza tábornok.
  • Itt született 1930-ban Achim Nica népdalénekes.
  • Itt született 1950-ben Ilie Sârbu politikus, földművelésügyi miniszter, a Szenátus elnöke.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)