Ruszkabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruszkabánya (Rusca Montană)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang község
Beosztott falvak Ruszkica
Irányítószám 327320
SIRUTA-kód 53737
Népesség
Népesség 1506 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 18
Község népessége 1834 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ruszkabánya (Románia)
Ruszkabánya
Ruszkabánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 22° 45′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 22° 45′ 42″

Ruszkabánya (románul Rusca Montană, németül Ruskberg) falu Romániában Krassó-Szörény megyében, Karánsebestől 34 km-re északkeletre. Nevét 1359 m magas hegyéről, a Ruskbergről kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település bányatelepét 1803-ban alapították. 1823-ban Ruszkabányát Hofmann Antal és testvére, Ádám, valamint Maderspach Károly megvásárolta és bányatársulatot alapított. A közeli hegyek érceit termelték ki és dolgozták fel: vasércet, ezüstöt, krómot és ólmot, valamint feketeszenet. A ruszkicai és lunkányi nagyolvasztóból származó nyersvasat Ruszkabányán és Nándorhegyen létesített kavarókemencékben, öntödékben és hengerművekben dolgozták fel. A vasmű gépeinek hajtását a Ruszka és Ruszkica patakok vízenergiája biztosította. A vállalat Lugoson, Mehádián és Karánsebesen öntöttvas hidat is épített és pályázatot adott be a Lánchíd megépítésére is. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok seregét lőszerrel látta el a gyár. A szabadságharc után a termelés hanyatlott, a vasérctelepek kimerültek, a 20. század elején működése megszűnt. Feketeszénbányája ma is működik.

Itt vesszőztette meg nyilvánosan a főtéren Haynau 1849. augusztus 23-án Maderspach Károly feleségét, Buchwald Franciskát, aki a szabadságharc leverése után Bemnek, Kmetynek és másoknak menedéket adott. 1910-ben 2601 lakosából 1330 román, 833 német, 237 magyar és 165 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2622 lakosából 2389 román, 150 német, 43 magyar és 4 cigány volt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1924.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]