Jám
| Jám (Iam) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berlistye (Berliște) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Jám
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 0′ 35″, k. h. 21° 24′ 8″ | |
Jám (Iam), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Oravicabányától nyugatra a Karas vize mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Jám Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben ecclesia de Jani [Jam] néven említette először oklevél, amikor a pápa a Keve vármegyei ittebei kanonokokat a jámi egyház birtokában megerősítette.
1335-ben prelides ... Jam et Borzascenthgyurgy, 1349-ben p. Jaam, fl. Jampataka néven írták.
1355-ben László kalocsai érsek rokona: Jánki Kis Miklós birtoka volt, melyet az érsek illetve ér(d)somlyói és krassófő várnagya Bogdán vajda beköltözése idején nagyon megterhelt szolgáltatásokkal és adóval. 1349-ben egy birtokjárás során megállapították Jám és Küke birtokosa Miklós és Pousa fia János birtoka határát azon jeleknél, amelyeket egykor Jánki Dénes fia Miklós és Parakuvh [Küke birtokosa 1266-tól] állított és határait is felsorolták. A felsorolás alapján a mai falu keleti szélénél terült el a régi Jám, tőle északra Küke és a kettőtől nyugatra Ebed.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Jám, oláh falu, Krassó vármegyében, a Karas vagy Krassó vize mellett, Temes vármegye szélén, utolsó posta Oraviczához 2 1/2 órányira; 6 katholikus, 1136 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Bírja gróf Bissingen. | ” |
1910-ben 1153 lakosából 109 magyar, 46 német, 995 román volt. Ebből 124 római katolikus, 998 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott, a trianoni béke a délszláv királyságnak ítélte, de az 1923-as belgrádi egyezménnyel Csorda községgel együtt Románia birtoka, ezen belül az 1952-ig létezett Krassó megye része lett .
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Szepsy Zoltán gyógyszerész, történeti szakíró 1910. december 29-én
Források és hivatkozások [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország Geográfiai Szótára
- Györffy György: Krassó vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- http://www.banaterra.eu/magyar/T/temes_varmegye/temes_varmegye.htm
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
