Gyulatelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulatelep (Sălbăgelu Nou, Eichenthal)
A Mittlere Gasse
A Mittlere Gasse
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségSzákul
Rangfalu
KözségközpontSzákul
Irányítószám327326
SIRUTA-kód53773
Népesség
Népesség253 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 01″, k. h. 22° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 01″, k. h. 22° 03′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulatelep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A névadó tölgyek egyike

Gyulatelep (1908-ig Szilváshelytelep, románul: Sălbăgelu Nou, 1925-ig hivatalosan Gyulatelep, helyben Satu Nou, németül: Eichenthal, ukránul: Нoвo Селбеджел) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar nevét 1908-ban a telepesek kérésére, az ügyükben eljáró Rosenthal Gyula ügyvédről kapta. Hivatalos névadású román nevének jelentése 'új Szilváshely'. Német nevének jelentése 'tölgyvölgy', ami a helyén egykor létezett tölgyerdőre utal.

Fekvése[szerkesztés]

Lugostól 18 kilométerre délkeletre, Karánsebestől 24 kilométerre északnyugatra, a Temesbe futó Vâna/Wuna patak partján fekszik.

Népessége[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népessége az első világháborútól az 1970-es évekig, a németek kivándorlásának kezdetéig csökkent, azóta a ruszinok betelepedésével nőtt.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1910-ben 419 lakosából 389 volt német, 18 magyar, nyolc román és három szerb anyanyelvű; 387 római katolikus, 24 evangélikus és hét ortodox vallású.
  • 2002-ben 259 lakosából 211 volt ukrán (ruszin), 39 román és kilenc német nemzetiségű; 134 pünkösdista és 117 ortodox vallású.

Története[szerkesztés]

A Bánát nyugati részéről érkezett német családok alapították 1896-ban Szilváshely határán, kincstári erdőbirtokon. A legtöbben lázárföldiek, torontálszécsányiak, begafőiek és nagyjécsaiak voltak. 1907-ben vált önálló kisközséggé. A többségben lévő római katolikus gyülekezet azonban nem alakított önálló plébániát, hanem leányegyházként a csukási plébániához tartozott. 1909 és 1918 között (magyar nyelvű) állami iskola működött benne. 1945 tavaszán 57 lakosát a Szovjetunióba hurcolták kényszermunkára, ahol tizenhárman meghaltak közülük. Az 1960-as évek elején lakói a városokba kezdtek költözni, és a gyerekek hiánya miatt a német iskola 1968-ban megszűnt. A faluban maradt német családok az 1970-es évek elejétől főként Németországba, részben az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak. A helyükre többségükben pünkösdi hitű máramarosi ruszinok költöztek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A szócikk a német Wikipedia Sălbăgelu Nou szócikkének [1] ezen változata nyomán készült.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]