Móricföld
| Móricföld (Măureni) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Sosdea | ||
| Polgármester | Traian Pușcaș (Szociálliberális Unió), 2012 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1731 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 2647 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 36 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Móricföld
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 24′ 25″, k. h. 21° 30′ 7″ | |||
| Móricföld weboldala | |||
Móricföld, 1894-ig Moritzfeld (románul Măureni, korábban Morițfeld, németül Moritzfeld) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Boksánbányától 22 km-re nyugat–északnyugatra, 143 méteres tszf-i magasságban fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Története [szerkesztés]
1784 és 1786 között 200 német telepes család alapította. Lotaringiából, Elzászból, Luxemburgból, Baden-Württembergből, Bajorországból és a német nyelvterület más vidékeiről érkeztek. A faluban később rajna-frank típusú német nyelvjárást beszéltek.
1805-ben országos vásár tartására kapott jogot. 1828-ban 1366 lakosa volt. 1847-ben a kamarától egy Minges nevű magános vásárolta meg. 1866-ban érte el külterületét a vasút.
1875-ben a község emeletes iskolaépületet emelt. 1885-ben az iskolát államosították, ettől kezdve magyar tannyelvvel működött. 1887-ben a temesvári Magyar Nyelvet Terjesztő Egyesület kezdeményezésére gyermekmenhelyet létesítettek a faluban.
1893-ban megalakult az Erste Moritzfelder Bank, 1895-ben a Moritzfelder Sparkassa, 1900-ban gyógyszertára nyílt.[3] A 20. század elején sok legény választotta a borbélymesterséget; ekkor a környékbeliek szerint a móricföldiek már borotvával a kezükben jöttek a világra.
Temes vármegye Dettai járásához tartozott.
1925 és 1933 között, az első romániai földreform után a felosztott nagybirtokra a Szeben megyei Porcsesdről román telepesek költöztek. 1945-ben 205 sváb lakosát a Szovjetunióba deportálták, közülük 76 személy veszett oda. Ugyanekkor kb. 300 román telepes költözött be. 1965 körül újabb telepes falurész jött létre a falu délnyugati peremén. Az újabb beköltözők Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy megyéből, Moldvából és Olténiából érkeztek.[4] A 20. század második felében a móricföldi németek főként Baden-Württembergben és Bajorországban telepedtek le. 1979-ben Donaueschingenben rendezték meg az elszármazottak első falutalálkozóját.
Lakossága [szerkesztés]
1900-ben 2529 lakosából 2362 volt német, 116 magyar és 31 cseh anyanyelvű; 2480 római katolikus vallású. 65%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 11%-a beszélt magyarul.
2002-ben 1731-en lakták, közülük 1618 román, 66 német és 36 magyar nemzetiségű; 1400 ortodox, 158 pünkösdista és 140 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma 1819-ben épült. Oltárképe a béna leányt meggyógyító Mártont ábrázolja.
- Áll még az 1875-ben épült iskolaépület is.
- Pacha Ágoston emléktábláját a szülőház lebontása után a templomban helyezték el.
Gazdaság [szerkesztés]
A faluban olasz tulajdonú ruhagyár működik.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1870-ben Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspök.
- 1848-ban a Justh-kúriában lakott két napig Rózsa Sándor.
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
- ↑ A resicai ortodox esperesség honlapja (románul)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A község honlapja (románul)
- Honlap a faluról (németül)
- Képek a római katolikus templomról és orgonájáról, utóbbi ismertetésével (németül)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
