Rakasdia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakasdia (Răcășdia)
Racasdia.JPG
Rakasdia címere
Rakasdia címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Felsővarány (Vrăniuț)
Polgármester Mirco Lechici (PNL), 2012
SIRUTA-kód 53684
Népesség
Népesség 1566 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 12
Község népessége 1976 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 137 m
Terület 58,29 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rakasdia (Románia)
Rakasdia
Rakasdia
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 59′ 32″, k. h. 21° 37′ 27″Koordináták: é. sz. 44° 59′ 32″, k. h. 21° 37′ 27″

Rakasdia, 1911 és 1918 között Rakasd (románul: Răcășdia, régen Răcăștia, helyi nevén Răcăștii) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oravicabányától hat km-re délnyugatra fekszik. Határának 86%-a szántó, 9%-a legelő.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a rákokról vette, amelyekben patakjai hajdan állítólag bővelkedtek. A falu régi pecsétje egy rákot ábrázolt. (A rák neve románul is rac.) Történeti névalakjai: Rakastia (1569), Rakustia (1717), Rakastie (1749), Rakasztia (1785), Rakasdia (1828).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi hagyomány szerint a falut hét Olténiából érkezett pásztor családja alapította.

1880-ig Krassó, attól kezdve Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1822 és 1836 között járási székhely volt. 1717-ben 125, 1823-ban 373 házból állt. Határát kezdetben bükkösök és tölgyesek borították, amelyeket lassanként kiirtottak.

1845 és 1848 között az ortodox egyházközség anyakönyveit magyarul vezették.

1854-ben a falut érintve épült meg az OravicaBáziás vasútvonal. 1855-től határának nagy részét a StEG birtokolta.

A 20. század elején a Valea Mare patakon kilenc vízimalom működött, amelyek családi társulásokhoz tartoztak. 1904-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[3] 1913-ban ide helyezték át a korábbi jámi járás székhelyét.[4]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1851-ben 1319 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.[5]
  • 1910-ben 2985 lakosából 2889 volt román, 32 magyar és 30 német anyanyelvű; 2918 ortodox és 54 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1737 lakosából 1437 volt román, 275 cigány és 12 magyar nemzetiségű; 1534 ortodox, 108 baptista, 34 pünkösdista és 19 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk ortodox temploma 1770 és 1778 között épült, a lugosi kéttornyú ortodox templom hatása alatt.[6] 1903-ban újjáépítették.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Belügyi Közlöny 1904, 566. o.
  4. Emilian Novacoviciu: Amintiri din viața. Oravița, 1931, 33. o.
  5. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára
  6. Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 190. o.


További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]