Újsopot
| Újsopot (Șopotu Nou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Újsopot |
| Beosztott falvak | Almásróna (Ravensca), Cârșa Roșie, Driștie, Poienile Boinei, Rakittapuszta (Valea Răchitei), Rekettyó (Răchita), Rosievölgy (Valea Roșie), Sztancsilovapuszta(Stăncilova), Urku (Urcu) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Újsopot (Șopotu Nou), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bozovicstól délnyugatra, a Néra bal partján fekvő település.
[szerkesztés] Története
Újsopot (Kövesdpataka) nevét 1358-ban említette először oklevél Kuespatak néven.
1359-ben Kövesdpataka, 1363-ban Kvuesd néven írták.
1358 előtt Besenyő János érsomlyói várnagy kérte Kövespatakát a királytól, aki az ellentmondókkal szemben vizsgálatot rendelt el.
1363-ban a Szokolári nemesek birtokának írták, akik ekkor az ellen tiltakoztak, hogy az illyédi várnagyok az Illyéd és Almás közt fekvő Kövespatakáról Illyédre telepítsék át jobbágyaikat.
A település patakvize 1359 körül itt ömlött a Nérába (Nyárád). A település neve Ma Újsopot. Régi nevét csak a patak és egy hegység őrzi.
A település 1828-ban Ósopoti románokkal települt újra.
1910-ben 1281 lakosából 1266 román, melyből 1281 görög keleti ortodox.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott.
[szerkesztés] Források
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
[szerkesztés] Hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||


