Bokos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokos (Bucoșnița)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Galacs, Petresfalva, Temesvölgye
Irányítószám 327060
SIRUTA-kód 51760
Népesség
Népesség 741 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2978 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bokos  (Románia)
Bokos
Bokos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 22° 16′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 22° 16′ 05″
Bokos egy régi térképen

Bokos (Bucoșnița), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karánsebestől délre, a Temes bal partján fekvő település. A falu fekvése az idők során háromszor is változott. Az utolsó török háború előtt a főút mellé, a Temes jobb partjára költözött a falu. 1808 körül pedig visszaköltözött arra a helyre, ahol előtte állt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokos nevét 1468-ban említette először oklevél Bokostycza néven, Mátyás király birtokadományozó oklevelében. 1468-ban p. Bokosthycza in districtu Karansebes, 1531-ben Bokosnycza, 1785-ben Bokoschnitza, 1808-ban Bukosnicza, Bukoshnica néven írták.

1468-ban Mátyás király Örményesi László, Lajos és Macskási Jakab részére Bokostycza, valamint Padureucz, Miraja, Petrosnitza, Valisora és Csernecz faluról a karánsebesi kerületben új adományt adott. A Bokosnitza név változatai később is feltűnnek az oklevelekben; többek között 1519-ben Joannes de Bkosttycza mint birtokszomszéd, Joannes és Franciscus de Bokosnycza mint királyi ember ugyancsak 1519-ben, Bookostbyczai János 1521-ben Karánsebes főbírája is említve volt. 1581-ben itteni birtokosokként említették Bazaraba Ferencet és Bokovitza Istvánt. Az 1603-as portális összeíráson a karánsebesi kerületben Bokosnicza Istvánt és Miklóst mint a hasonnevű falu birtokosait tüntették fel, akik 2 és 1 portával adóztak.

A katonai végvidék fennállásának idejében Bukosnica az oláh-bánsági határőrezred területéhez és a szlatinai századhoz tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 826 lakosából 815 román, 5 magyar volt. Ebből 805 görögkeleti ortodox, 19 római katolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2–3. századi római építmény a vasútállomástól 300 méterre; a romániai műemlékek jegyzékében CS-I-s-B-10795 sorszámon szerepel.[3]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]