Bokos
| Bokos (Bucoșnița) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Bokos (Bucoșnița) |
| Beosztott falvak | Galacs (Goleț), Petresfalva (Petroșnița), Temesvölgye (Vălișoara) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bokos
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 22° 16′ 05″ | |
Bokos (Bucoșnița), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése [szerkesztés]
Karánsebestől délre, a Temes bal partján fekvő település.
Története [szerkesztés]
Bokos nevét 1468-ban említette először oklevél Bokostycza néven, Mátyás király birtokadományozó oklevelében.
1468-ban p. Bokosthycza in districtu Karansebes, 1531-ben Bokosnycza, 1785-ben Bokoschnitza, 1808-ban Bukosnicza, Bukoshnica néven írták.
1468-ban Mátyás király Örményesi László, Lajos és Macskási Jakab részére Bokostycza, valamint Padureucz, Miraja, Petrosnitza, Valisora és Csernecz faluról a karánsebesi kerületben uj adományt adott.
A Bokosnitza név változatai később is feltünnek az oklevelekben; többek között 1519-ben Joannes de Bkosttycza mint birtokszomszéd, Joannes és Franciscus de Bokosnycza mint királyi ember ugyancsak 1519-ben, Bookostbyczai János 1521-ben Karánsebes főbírája is említve volt.
1581-ben itteni birtokosokként említették Bazaraba Ferencet és Bokovitza Istvánt.
Az 1603-as portális összeíráson a karánsebesi kerületben Bokosnicza Istvánt és Miklóst évi portalis üss/oirása Bokosnicza Intvánt és Miklóst, mint a hasonnev falu birtokosait tntették fel, kik 2 és 1 portával adóztak.
A katonai végvidék fennállásának idejében Bukosnicza az oláh-bánsági határőrezred területéhez és a szlatinai századhoz tartozott.
A falu fekvése az idők során háromszor is változott. Az utolsó török háború előtt a főút mellé, a Temes jobb partjára költözött a falu. 1808 körül pedig visszaköltözött arra a helyre, ahol előtte állt.
A trianoni békeszerződéselőtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 826 lakosából 5 magyar, 815 román volt. Ebből 19 római katolikus, 805 görögkeleti ortodox volt.
.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
