Bélajablánc

Bélajablánc (Iablanița)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Kiskirálymező, Petnek
Irányítószám	327235
Körzethívószám	+40 x55
Népesség
Népesség	935 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bélajablánc Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 57′ 9″, k. h. 22° 18′ 51″44.9525, 22.3141666667

Bélajablánc (korábban Jablanica, románul Iablanița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Orsovától, Mehádiától és Herkulesfürdőtől északnyugatra, Petnek délkeleti szomszédjában fekvő település.

Története

Nevét 1402-ben Jabolchina alakban említette először oklevél. Ekkor Jabolchina és Zalyn helységről Csáky Miklós temesi főispán előtt egyezség jött létre, mely szerint mind a két helység a Temeselyi családnak jutott.

1428-1484 között Jabolchyna, Jabelchna, Yabelchna in districtu Myhald, 1439-ben Jablanc, 1500-ben Jablanowo, 1501-ben Jablanicza, 1690-1700 között Jabalnicza, 1808-ban Jablonicza, 1873-ban Jablanica, 1910-ben Bélajabláncz néven írták.

1447-ben Hunyadi János Temeselyi Désnek és Lászlónak uj adományt adott a niiháldi kerületben fekvő Yabelchna Temesely, Terregova, Alsó-Hideg, Zalyu, és más részbirtokára.

1484-ben Mátyás király Gerlistyei Jakabnak uj adományt ad a halraosi kerületben fekvő Jalsanycza, Rudaria, Prilipecz és más falvakra, a beiktatást az aradi káptalan végezte.

1547-ben Izabella királyné jablaniczai Sebessy Mihályt hűségéért és hadi érdemeiért, Lablanycza és más falvak részbirtokával jutalmazta, melyek előtte Sebessy Mihály birtokai voltak, de tőle hűtlensége miatt a királyné elvette, de Sebessy Mihály később visszaszerezte .

1717-ben a település az orsovai kerülethez tartozott és 80 házból állt.

Az 1769-ben alakult zsupaneki zászlóalj oláh-bánsági zászlóaljá szervezése után ahhoz 1774-ben Jablanicza is csatoltatott több krajnavidéki faluval együtt és annak pettniki századához tartozott.

1910-ben 1953 lakosából 46 magyar, 17 német, 1864 román volt. Ebből 43 római katolikus, 1885 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 935 lakosa közül 918 fő (98,2%) román, 16 (1,7%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) ismeretlen nemzetiségű volt.

Források

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv