Bélajablánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélajablánc (Iablanița)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Kiskirálymező, Petnek
Irányítószám 327235
Körzethívószám +40 x55[1]
SIRUTA-kód 53032
Népesség
Népesség 816 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 2281 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 240 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bélajablánc (Románia)
Bélajablánc
Bélajablánc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 57′ 09″, k. h. 22° 18′ 51″Koordináták: é. sz. 44° 57′ 09″, k. h. 22° 18′ 51″

Bélajablánc (korábban Jablanica, románul Iablanița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orsovától, Mehádiától és Herkulesfürdőtől északnyugatra, Petnek délkeleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét 1402-ben Jabolchina alakban említette először oklevél. Ekkor Jabolchina és Zalyn helységről Csáky Miklós temesi főispán előtt egyezség jött létre, mely szerint mind a két helység a Temeselyi családnak jutott. 1428-1484 között Jabolchyna, Jabelchna, Yabelchna in districtu Myhald, 1439-ben Jablanc, 1500-ben Jablanowo, 1501-ben Jablanicza, 1690-1700 között Jabalnicza, 1808-ban Jablonicza, 1873-ban Jablanica, 1910-ben Bélajabláncz néven írták.

1447-ben Hunyadi János Temeselyi Désnek és Lászlónak új adományt adott a niiháldi kerületben fekvő Yabelchna Temesely, Terregova, Alsó-Hideg, Zalyu, és más részbirtokára. 1484-ben Mátyás király Gerlistyei Jakabnak új adományt ad a halraosi kerületben fekvő Jalsanycza, Rudaria, Prilipecz és más falvakra, a beiktatást az aradi káptalan végezte.

1547-ben Izabella királyné jablaniczai Sebessy Mihályt hűségéért és hadi érdemeiért, Lablanycza és más falvak részbirtokával jutalmazta, melyek előtte Sebessy Mihály birtokai voltak, de tőle hűtlensége miatt a királyné elvette, de Sebessy Mihály később visszaszerezte .

1717-ben a település az orsovai kerülethez tartozott, és 80 házból állt. Az 1769-ben alakult zsupaneki zászlóalj oláh-bánsági zászlóaljá szervezése után 1774-ben Jablaniczát is hozzácsatolták több krajnavidéki faluval együtt, és annak pettniki századához tartozott.

1910-ben 1953 lakosából 1864 román, 46 magyar, 17 német volt. Ebből 1885 görögkeleti ortodox, 43 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 935 lakosa közül 918 fő (98,2%) román, 16 (1,7%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1825-ben épült, Keresztelő Szent János nevét viselő temploma a romániai műemlékek jegyzékében a CS-II-m-B-11122 sorszámon szerepel.[4]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]