Prigor
| Prigor | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Prigor |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 327305 |
| SIRUTA-kód | 53586 |
| Népesség | |
| Népesség | 820 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 2,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 291 m |
| Terület | 301,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 44° 56′, k. h. 22° 07′ | |
 | |
| Prigor weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prigor, 1911 és 1918 között Nérahalmos falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Stájerlakaninától 41 kilométerre délkeletre, a Szemenik-hegység déli lábánál, a Nérába futó Putna (Prigor) patak partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szláv eredetű, jelentése 'szőlőskert'. Először 1550-ben említették (Prygor). A Nérahalmos nevet Turchányi Tihamér alkotta meg, és a középkori Halmos vár és kerületi székhely nevét kívánta vele feléleszteni.[1]
Története[szerkesztés]
1603-ban Czorczok Ferenc és Stephon Miklós két-két, Buczumas Miklós és Mezei Mihály egy-egy porta után adózott benne. 1757-ben 66 házból és egy templomból állt, 1771-ben 140 parasztcsalád, két pap, három colonus és 27 özvegy lakta.
1775-ben itt állították fel az Oláh–Illír Határőrezred 3. századának székhelyét. Ekkor még hat különálló házcsoportból állt (Săliște, Salin, Scoc, Ilot, Ruieni, Ramița), amelyek a mai falunál magasabban feküdtek. 1780-ban vonták össze mai helyén. A hagyomány szerint az 1788-as török betöréskor leégett fatemploma. 1800-ban 125 román határőr- és 13 aranymosó cigánycsalád élt benne. A prigori határőrök 1854–55-ben megszálló erőként Moldvában, 1859-ben az itáliai fronton, 1866-ban az osztrák–porosz háborúban jártak. A Határőrvidék feloszlatása után előbb Szörény, majd 1880-ban Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.
1910-ben 1786 lakosából 1761 volt román anyanyelvű és 1771 ortodox vallású.
2002-ben 1031 lakosából 1021 volt román nemzetiségű; 957 ortodox és 70 baptista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A falu patakja mellett tizenegy horizontális vízimalom és egy ványoló működik. Egy horizontális tengelyű vízikerékkel működő ványolómalmát 1966-ban a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban állították föl.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1909-ben Anton Golopenția szociológus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 311. o.
Források[szerkesztés]
- Dumitru Popovici: Contribuții la o posibilă cronologie a localității Prigor
- Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1–3. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1877–1878.
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}