Prigor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prigor
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Óborlovény, Nérapatas, Putna és Újborlovény
Polgármester Pavel Verindeanu (PNL)
Népesség
Népesség 919 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 2577 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 301,63 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Prigor  (Románia)
Prigor
Prigor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 56′ 18″, k. h. 22° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 18″, k. h. 22° 06′ 04″
Prigor weboldala
Prigor egy régi térképen

Prigor, 1911 és 1918 között Nérahalmos falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stájerlakaninától 41 kilométerre délkeletre, a Szemenik-hegység déli lábánál, a Nérába futó Putna (Prigor) patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve szláv eredetű, jelentése 'szőlőskert'. Először 1550-ben említették (Prygor). A Nérahalmos nevet Turchányi Tihamér alkotta meg, és a középkori Halmos vár és kerületi székhely nevét kívánta vele feléleszteni.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1603-ban Czorczok Ferenc és Stephon Miklós két-két, Buczumas Miklós és Mezei Mihály egy-egy porta után adózott benne. 1757-ben 66 házból és egy templomból állt, 1771-ben 140 parasztcsalád, két pap, három colonus és 27 özvegy lakta.

1775-ban itt állították fel az Oláh–Illír Határőrezred 3. századának székhelyét. Ekkor még hat különálló házcsoportból állt (Săliște, Salin, Scoc, Ilot, Ruieni, Ramița), amelyek a mai falunál magasabban feküdtek. 1780-ban vonták össze mai helyén. A hagyomány szerint az 1788-as török betöréskor leégett fatemploma. 1800-ban 125 román határőr- és 13 aranymosó cigánycsalád élt benne. A prigori határőrök 1854–55-ben megszálló erőként Moldvában, 1859-ben az itáliai fronton, 1866-ban az osztrák–porosz háborúban jártak. A Határőrvidék feloszlatása után előbb Szörény, majd 1880-ban Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.

1910-ben 1786 lakosából 1761 volt román anyanyelvű és 1771 ortodox vallású.

2002-ben 1031 lakosából 1021 volt román nemzetiségű; 957 ortodox és 70 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu patakja mellett tizenegy horizontális vízimalom és egy ványoló működik. Egy horizontális tengelyű vízikerékkel működő ványolómalmát 1966-ban a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban állították föl.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 311. o.