Prigor
| Prigor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Óborlovény, Nérapatas, Putna és Újborlovény |
| Polgármester | Pavel Verindeanu (PNL) |
| Népesség | |
| Népesség | 1031 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2978 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 301,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Prigor
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 44° 56′ 18″, k. h. 22° 6′ 4″ | |
| Prigor weboldala | |
Prigor, 1911 és 1918 között Nérahalmos falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Stájerlakaninától 41 kilométerre délkeletre, a Szemenik-hegység déli lábánál, a Nérába futó Putna (Prigor) patak partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv eredetű, jelentése 'szőlőskert'. Először 1550-ben említették (Prygor). A Nérahalmos nevet Turchányi Tihamér alkotta meg, és a középkori Halmos vár és kerületi székhely nevét kívánta vele feléleszteni.[3]
Története [szerkesztés]
1603-ban Czorczok Ferenc és Stephon Miklós két-két, Buczumas Miklós és Mezei Mihály egy-egy porta után adózott benne. 1757-ben 66 házból és egy templomból állt, 1771-ben 140 parasztcsalád, két pap, három colonus és 27 özvegy lakta.
1775-ban itt állították fel az Oláh–Illír Határőrezred 3. századának székhelyét. Ekkor még hat különálló házcsoportból állt (Săliște, Salin, Scoc, Ilot, Ruieni, Ramița), amelyek a mai falunál magasabban feküdtek. 1780-ban vonták össze mai helyén. A hagyomány szerint az 1788-as török betöréskor leégett fatemploma. 1800-ban 125 román határőr- és 13 aranymosó cigánycsalád élt benne. A prigori határőrök 1854–55-ben megszálló erőként Moldvában, 1859-ben az itáliai fronton, 1866-ban az osztrák–porosz háborúban jártak. A Határőrvidék feloszlatása után előbb Szörény, majd 1880-ban Krassó-Szörény vármegyéhez csatolták.
1910-ben 1786 lakosából 1761 volt román anyanyelvű és 1771 ortodox vallású.
2002-ben 1031 lakosából 1021 volt román nemzetiségű; 957 ortodox és 70 baptista vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A falu patakja mellett tizenegy horizontális vízimalom és egy ványoló működik. Egy horizontális tengelyű vízikerékkel működő ványolómalmát 1966-ban a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban állították föl.
Források [szerkesztés]
- Dumitru Popovici: Contribuții la o posibilă cronologie a localității Prigor
- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 311. o.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
