Lászlóvára

Lászlóvára (Coronini)
A Legyeslyuk- (Gaura cu Muscă-) barlang
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Szenthelena
Polgármester	Ilie Boboescu (PSD), 2012
Népesség
Népesség	1359 fő (2002) +/-
Község népessége	1878 (2002)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Terület	25,94 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lászlóvára Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 40′ 44″, k. h. 21° 40′ 55″44.6788888889, 21.6819444444
Lászlóvára weboldala

Lászlóvára, 1911-ig Koronini (románul Coronini, korábban Pescari, helyi nevén Coronin, csehül Koronie) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Újmoldovától 6 km-re délre, a Vaskapu-szoros bejáratánál, a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete

Első említése: Lotreanu (1850). A Koronini nevet Johann Baptist Coronini-Cronberg bánáti kormányzóról kapta. A helyet a falu alapítása előtt monográfusa szerint Văradnak hívták, Lászlóvárról. Románul egy ideig Pescari-nak is hívták, ami 'halászok'-at jelent.

Története

Román lakói Olténiából települtek 1784-ben a Radimna patak völgyében fekvő Vidrára (Kiskárolyfalva közelébe), majd mint favágók 1798-ban a mai falu feletti Alibégre. Alibéget 1814-ben sorolták be a Határőrség szervezetébe. Coronini 1858-ban telepítette le háromszáz lakosát a mai falu 28 házába, amelyeket egységes terv szerint építettek fel.

A 19. században a falu alatt, a Duna összeszűkülésénél egy, a két part között kifeszített drótkötél akadályozta meg, hogy a hajók a vám kifizetése nélkül továbbhaladjanak.

1880-tól Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott.

Szegény halászfalu volt, lakói a délszláv háború idején az üzemanyag-csempészetből gazdagodtak meg.

Népessége

• 1900-ban 901 lakosából 872 volt román anyanyelvű és 895 ortodox vallású.
• 2002-ben 1359 lakosából 1343 volt román nemzetiségű; 1101 ortodox és 251 baptista vallású.

Látnivalók

• Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.
• A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. Több legenda is kötődik hozzá.
• A Gaura cu Muscă- ('Legyeslyuk'-) barlang a Duna partján, a falutól három km-re nyílik és 254 m hosszú. Nevét arról kapta, hogy a legenda szerint a Jorgován vitéz által itt megölt, tizenkét fejű sárkány egyik lenyisszantott fejéből születtek a kolumbácsi legyek, amelyek gyakran okoztak kellemetlenséget az Al-Dunán utazóknak.
• A két Gaura Chindiei nevű barlang közül a kisebbik csupán 18 m hosszú. A falán található barlangfestményekről nevezetes. A különböző korokból származó festményeken többek közt madarak, növényi motívumok, fenyőfa, keresztábrázolások és más szimbólumok láthatóak.
• Az Alibég-vízesés.
• A község területén honos a szirti fogoly és a homoki vipera.

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III., Budapest, 1877–78
• Alexandru Moisi: Monografia comunei Coronini și ținutul Clisurei, jud. Caraș de la anul 1784–1934. Oravița, 1934

Külső hivatkozások

• A vár a "jupiter.elte.hu" honlapon (magyarul)
• Legenda a Babakáj-szikla keletkezéséről (magyarul)
• Koronini látnivalók (magyarul)
• A Gaura cu Muscă-barlangról (románul)
• A barlang térképe és leírása, képekkel (románul)
• A baptista gyülekezet blogja (románul)