Lászlóvára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lászlóvára (Coronini)
Coronini waterfront.jpg
A falu temploma a Babakáj-sziklával
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Szenthelena
Polgármester Ilie Boboescu (PSD), 2012
SIRUTA-kód 53498
Népesség
Népesség 1388 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 1748 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 25,94 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lászlóvára  (Románia)
Lászlóvára
Lászlóvára
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 40′ 44″, k. h. 21° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 44″, k. h. 21° 40′ 55″
Lászlóvára weboldala
A Legyeslyuk- (Gaura cu Muscă-) barlang

Lászlóvára, 1911-ig Koronini (románul: Coronini, korábban Pescari, helyi nevén Coronin, csehül Koronie) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újmoldovától 6 km-re délre, a Vaskapu-szoros bejáratánál, a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése: Lotreanu (1850). A Koronini nevet Johann Baptist Coronini-Cronberg bánáti kormányzóról kapta. A helyet a falu alapítása előtt monográfusa szerint Văradnak hívták, Lászlóvárról. Románul egy ideig Pescari-nak is hívták, ami 'halászok'-at jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Román lakói Olténiából települtek 1784-ben a Radimna patak völgyében fekvő Vidrára (Kiskárolyfalva közelébe), majd mint favágók 1798-ban a mai falu feletti Alibégre. Alibéget 1814-ben sorolták be a Határőrség szervezetébe. Coronini 1858-ban telepítette le háromszáz lakosát a mai falu 28 házába, amelyeket egységes terv szerint építettek fel.

A 19. században a falu alatt, a Duna összeszűkülésénél egy, a két part között kifeszített drótkötél akadályozta meg, hogy a hajók a vám kifizetése nélkül továbbhaladjanak.

1880-tól Krassó-Szörény vármegye Újmoldovai járásához tartozott.

Szegény halászfalu volt, lakói a délszláv háború idején az üzemanyag-csempészetből gazdagodtak meg.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ban 901 lakosából 872 volt román anyanyelvű és 895 ortodox vallású.
  • 2002-ben 1359 lakosából 1343 volt román nemzetiségű; 1101 ortodox és 251 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.
  • A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. Több legenda is kötődik hozzá.
  • A Gaura cu Muscă- ('Legyeslyuk'-) barlang a Duna partján, a falutól három km-re nyílik és 254 m hosszú. Nevét arról kapta, hogy a legenda szerint a Jorgován vitéz által itt megölt, tizenkét fejű sárkány egyik lenyisszantott fejéből születtek a kolumbácsi legyek, amelyek gyakran okoztak kellemetlenséget az Al-Dunán utazóknak.
  • A két Gaura Chindiei nevű barlang közül a kisebbik csupán 18 m hosszú. A falán található barlangfestményekről nevezetes. A különböző korokból származó festményeken többek közt madarak, növényi motívumok, fenyőfa, keresztábrázolások és más szimbólumok láthatóak.
  • Az Alibég-vízesés.
  • A község területén honos a szirti fogoly és a homoki vipera.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]