Závoly
| Závoly (Zăvoi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Závoly |
| Beosztott falvak | 23 August, Almafa (Măru), Almafatelep (Poiana Mărului), Bisztranagyvölgy (Valea Bistrei), Korcsoma (Măgura), Szörénybalázsd (Voislova) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Závoly
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 31′, k. h. 22° 25′ | |
Závoly (Zăvoi), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Karánsebestől északkeletre,a Bisztra folyó és a Hátszegi út mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Závoly nevét 1430-ban említette először oklevél Zaboly in d. Sebes néven.
1444-ben Zawoy in d. Karansebes, 1579-ben pedig már két Závoly nevű település is állt egymás mellett: Also-Zavoy és Felső-Zawoy néven.
1602-ben Zavoi, 1690-1700 között Zavoy, 1783-ban Szavoj, 1808-ban Szavoj (i) Savoja, 1888-ban Zavoi (Savoj, Szávoj), 1913-ban Závoly néven írták.
1430-ban Wolkzan fia Jánosnak és rokonainak birtoka volt, Zsigmond király utasítására ez évben a Csanádi káptalan, iktatta be a családot a sebesi kerületben fekvő Z a b o y, Bisztra, Waiszlova és Kröcsma birtokába.
1444-ben pedig I. Ulászló király Bizerei Miklósnak hadi érdemeiért - melyeket Hunyadi János idejében Erdélyben, Havasalföldön, Rácországban és Bolgárországban szerzett, és miután a törökök berohanása alatt a Szörénységben oklevelei elpusztultak - uj adományként adta akaránsebesi kerületben fekvő Z a w y, Kusklya, mindkét Patak és Szilfa negyedrészét, valamint Bizerei Lászlónak, János fiának, Pataki Dénesnek Mátyás fiának és Pataki Lászlónak Dénes fiának és Szilfai Jánosnak János fiának a többi három részt, mindegyiknek az őt illető birtok arányában. Állítólag e birtokrészeket még Zsigmond és Albert királyok adományozásából kapták és azóta folytonosan birják. Később birtokosok voltak itt még a Pobora és máscsaládok is.
1699-ben Zavuj már a királyi kincstár tulajdona, és az itteni kenézek a törvényszék előtt tanúvallomást tettek Macskási Péter érdemeinek elismerésére.
Az 1690—1700 évi összeírás Z a v o y-t a karánsebesi kerületben említette.
1779-ben Krassó megye újraalakításakor 1779. évben e település is a megyéhez csatoltatott, de a magyar helytartótanács 1783 április 10-ei rendelte alapján, 14 községet, köztük Szavojt is a megyétől elszakítva a végvidéki oláh-illir ezred területéhez kapcsolják.
1910-ben 499 lakosából 496 román volt. Ebből 496 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
