Ezeres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezeres (Ezeriș)
Ezeris.JPG
Az 1801–02-ben épült, 1883-ban és 1970–72-ben átépített ezeresi ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Szocsán
Polgármester Ioan Rusu (PNL), 2012
SIRUTA-kód 52767
Népesség
Népesség 615 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 18
Község népessége 1255 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 78,23 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ezeres (Románia)
Ezeres
Ezeres
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 24′ 19″, k. h. 21° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 19″, k. h. 21° 54′ 15″
Ezeres weboldala

Ezeres (románul: Ezeriș) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szemenik-hegység északnyugati lejtőjén, Resicától 18 km-re északra fekszik. Határának 47%-a erdő, 19%-a legelő, 16%-a rét.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkor végén helyén egy Hegyeres vagy Hegyerös nevű falu feküdt. A török hódoltság alatt és azután ebből a románban fejlődött ki mai neve. Említései: Hıg'ıruš (1554), Hıg'ıriš (1569), Hecseris (1700 után), Esseriss (1717), Eserisch (1761), Ezeres (1808).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újkori története folyamán Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1757-ben 191, 1776-ban 242 házból állt. 1788-ban a törökök felégették. 1820 körül kétezer lakosnál is többet számlált. Lakói a 19. század végén almával kereskedtek.[3]

Iskoláját először 1776-ban említették és folytonos működésére utal, hogy a század végén többször is megjelent a jegyzékekben.

1848. november 17-én az Asbóth Lajos által a falu lefegyverzésére kivezényelt Rózsa Sándor és szabadcsapata kirabolta és 36 lakosát megölte. Emiatt Vukovics Sebő nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.

1946 után határában kommunistaellenes partizánok tevékenykedtek. Egy lakosát a nagyzorlenci partizáncsoportban való részvétele miatt halálra, kettőt hosszú börtönbüntetésre ítélték.

1960 és 1990 között lakói nagy része a resicai üzemekben dolgozott.

Népessége, nemzetiségek, vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1851-ben 2021 ortodox és 9 római katolikus lakost számlált.
  • 1891-ben 1661 lakosából 1608 volt román, 22 német és 29 egyéb anyanyelvű.
  • 1910-ben 1558 lakosából 1498 volt román, 38 cigány, 11 magyar és 10 német anyanyelvű; 1537 ortodox vallású.
  • 2002-ben 705 lakosából 626 volt román, 48 cigány és 18 magyar nemzetiségű; 625 ortodox, 56 pünkösdista és 12 római katolikus vallású.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Halaváts Gyula: Az Aranyos-hegység Krassómegyében. Földrajzi Közlemények 1891, 174. o.
Ezeres környéke 1769–72 között