Bigér
- Ez a szócikk Bigér faluról szól. A Néra–Beusnicai Nemzeti Parkhoz tartozó Bigéri Természetvédelmi Terület leírását lásd Bozovicsnál.
| Bigér (Bigăr) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berszászka |
| Népesség | |
| Népesség | 257 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 550-600 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bigér
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 44° 39′ 53″, k. h. 22° 6′ 17″ | |
Bigér, 1911-ig Schnellersruhe (románul Bigăr, németül Schnellersruhe, csehül Bígr) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Almás-hegységben fekvő hegyvidéki település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Korábbi nevét Andreas Schneller tábornokról, a Temesi Bánság katonai főkormányzójáról kapta, aki megalapítását elrendelte. Ezt a nevet azonban csak a közigazgatásban használták. A helységnévrendezés idején a nép által használt nevet tették hivatalossá, amelyet a tőle nyugatra fekvő tisztásról (Poiana Bigărului) kapott. A román (délszláv eredetű) bigăr szó 'vízkelet'-et jelent.
Története [szerkesztés]
Plzeň, Litoměřice, Klatovy és Chrudim vidékéről származó cseh telepesek alapították 1827-ben, a Szretinye-erdő völgyteknőjében fekvő, „T” alakú irtáson.
Lakói előbb főként favágással, mészégetéssel és tejtermeléssel foglalkoztak, de az erdő tisztásain szétszórva szántóföldeik is voltak. A kozlai szénbánya megindulása után sokan bányásznak álltak vagy fuvarozással keresték kenyerüket. A 20. század elején vegyipari üzeme is volt.
A falusiak endogám közösséget alkotnak, a viszonylag kevés családnév mellett gazdag ragadványnévrendszerrel.
Népessége [szerkesztés]
1900-ban 325 lakosából 313 volt cseh és 11 német anyanyelvű; 324 római katolikus vallású. A lakosság 57%-a tudott írni-olvasni és 1%-a beszélt magyarul.
2002-ben 257 lakosából 229 volt cseh és 23 román anyanyelvű; 238 római katolikus és 19 ortodox vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1876-ban épült.
Források [szerkesztés]
- Milena Secká: Czechs in the Romanian Banat
- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. II., Budapest, 1878
- Zdenek Salzmann: Toponymy of the Bigăr Region. Anthropological Linguistics 1990/1–2.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Al-dunai cseh weblap (csehül)
- Két fotósorozat a faluról: [1], [2]
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
