Zsidovin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsidovin (Berzovia)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Krassófüzes, Gertenyes
Irányítószám 327030
SIRUTA-kód 51519
Népesség
Népesség 2092 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 49
Község népessége 3891 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsidovin (Románia)
Zsidovin
Zsidovin
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 21° 38′
Zsidovin egy régi térképen

Zsidovin (románul: Berzovia) település Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boksánbányától északnyugatra, a Berzava folyó mellett fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Helyén egykor nagy római város: Berzobis (Berzivia) állt. Ennek a maradványai mai is láthatóak a faluban.[3]

Zsidovin (Bo(l)dogasszonyfalva) nevét 1330-ban említette először oklevél Bodugazunfolwa néven. Krassó megyei vásáros hely volt, a Berzava felső szakaszánál, Gertenyes és Remete szomszédsága jelentős helyet feltételez.

A Boldogasszonyfalva név 1370-ben tűnt fel utoljára az oklevelekben, mikor Nyéki [Gyertyánosi] Chepe András tisztje panaszolta, hogy az itteni vásáron jobbágyuktól egy lovat elvettek. E néven többé nem szerepelt. Középkori eltűnését azzal magyarázzák, hogy az északi oldalon levő Remete, amely a Himfiek uradalmi központja volt átterjedt ide is, erre a fennmaradt periratokból is következtetni lehet. Egy e helyen előkerült zsidó felirat kapcsolatban állhat az itt folytatott kereskedelemmel, és magyarázhatja a hely újkori nevét is.

A 20. század elején Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott.

1910-ben 1787 lakosából 1301 román, 269 szlovák, 63 magyar volt. Ebből 1356 görögkeleti ortodox, 395 római katolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római város és erődítés maradványai, a romániai műemlékek jegyzékén CS-I-s-A-10785 sorszámon szerepel.
  • 3–4. századi dák település maradványai, a falutól északra két kilométer távolságban (CS-I-s-B-10786).
  • 13–15. századi templom (CS-I-s-B-10787).

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 9630536137  
  • Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.