Teregova
| Teregova (Teregova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Teregova |
| Beosztott falvak | Ruszka (Rusca) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Község népessége | 4,388 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Teregova (Teregova), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Karánsebestől délre, az orsovai út jobb oldala közelében fekvő település.
Története [szerkesztés]
Teregova nevét 1447-ben említette először oklevél Thwreguba in districtu Myhald néven.
1544-ben Thwrygowa, 1548-ban Thwregowa, 1552-ben Trygowa, 1607-ben Terregova, 1808-ban Teregova néven írták.
1552-ben Trygowa Bánffy Mihály birtoka volt, aki itteni birtokrészét Karánsebesi Sebessy Lajosnak és Flora Ioannak zálogosította el.
1553-ban pedig Kornyáti Bekes László Trygowa beli birtokrészét adta zálogba Tövisi Cservicse Jánosnak.
Teregova település vízválasztóra épült, itt a török időkben kulcsfontosságú szerepet betöltő vár is állt.
Az állomástól délre a vízválasztóban található a "Porta orientalis" nevű alagút. Északra, a karánsebesi országútból Ruszkára elágazó mellékúton belül a Temes jobb partjához közel egykor Gaganis castruma állt.
Itt a castrum közelében 1828-ban útépítés közben, napfényre került egy római korból való katonai elbocsátó oklevél (diploma honestae missionis), mely innen a bécsi császári királyi régiségtárba került.
A katonai elbocsátó diploma Antoninus Pius idejéből való, a Kr. u. 145-161 szept. 27. közt Calpurnius Agricola, T.-i Claudius Julianus konzulok alatt Dacia Malvensis helyőrségében 25 évig szolgált korosztálybeliek elbocsátását tartalmazza.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Ókori castrum maradványai
- Alagút (Porta orientalis)
Források [szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

