Vaskő
| Vaskő (Ocna de Fier) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Mircea Gică Ciobîcă (Szociálliberális Unió), 2012 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 792 fő (2002)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 5 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 316 m | ||
| Terület | 22,11 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vaskő
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 20′ 37″, k. h. 21° 46′ 14″ | |||
| Vaskő weboldala | |||
Vaskő (1886-ig Moravica-Eisenstein, románul Ocna de Fier, németül Eisenstein) falu és egyben község Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Dognácskai-hegység középső részén elterülő völgyben, Resicabányától közúton 25 kilométerre, légvonalban csupán hét kilométerre északnyugatra fekszik. Határának 88%-a erdő.
Nevének eredete [szerkesztés]
Eredetileg Eisensteinnek hívták, ebből tükörfordítással alkották meg új magyar nevét. Román nevének jelentése 'vasbánya'.
Története [szerkesztés]
Környékén az 1690-es években egy Moravitza nevű falu állt, amely azonban 1717-ben már nem szerepel. A 18. században valószínűleg ismét létezett, olténiai származású román lakossággal (az oltyánok, helyi nevükön bufánok a Hegyi-Bánságban tipikusan szénégetéssel foglalkoztak). Lakói 1803-ban települtek át Eisensteinbe, innen származik a kettős, Moravica-Eisenstein helységnév. Eisenstein 1722-ben, az akkoriban megnyitott vasbánya mellé beletepedő német bányászok kolóniájaként létesült. Vasérce főként magnetit formájában, szilikátokkal együtt található, és külön erénye, hogy szinte kénmentes. Dognácskához tartozó bányásztelep volt 1809-ig, amikor önállósult. Területe 1855-ben lett a StEG tulajdona. 1867-ben száznyolcvanan dolgoztak bányáiban.[2] 1873-ben megépült a Resica–Bogsán–Eisenstein iparvasút, amelynek jelentősége az volt, hogy az itt kitermelt vasércet Resicán és Bogsánban dolgozták fel. 1875-ben új, 2290 méteres altárnát nyitottak meg. 1880 körül évente harminc tonna vasércet hoztak a felszínre, a bánya sínpályája 566 méter hosszú volt. 1956-ban még önálló község, majd 1968-ban Boksánbányához csatolták, és 1990-ben alakult ismét községgé. A bányát az 1990-es években bezárták.
1910-ben 1332 lakosából 1174 volt román, 120 német és 33 magyar anyanyelvű; 1161 ortodox és 145 római katolikus vallású.
2002-ben 792 lakosából 769 volt román, 10 német, 5 magyar és 4 ukrán nemzetiségű; 650 ortodox, 110 pünkösdista és 25 római katolikus vallású.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Szkarnos ásványtársulása, főként az andradit, a grosszulár és az almandin előfordulása miatt az ásványgyűjtők körében ma is kedvelt célpontok az egykori bányák meddőhányói. Típuslelőhelye a ludwigit és a veszelyit nevű ásványoknak.
- Constantin Gruescu ásványtani gyűjteménye a gyűjtő saját házában kialakított, 40 m²-es helyiségben tekinthető meg. A rangos múzeum főként a Hegyi-Bánát jellegzetes és ritka ásványait mutatja be.
- Ortodox temploma 1815–16-ban épült, 1888-ban újraépítették. Belső festése 1903-ban készült.
Gazdaság [szerkesztés]
- Faipar
- Gránit- és márványbánya
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1889-ben Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes.
Források [szerkesztés]
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2/2. Bp., 1884
- A község hivatalos honlapja (románul)
- Kövecses-Varga Lajos: A Bánság vidékének ásványai. XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál
- A település blogja (románul)
- Az ásványtani múzeum adatlapja (angolul)
- Makay Botond: Vaskői vasvirágok múzeuma. Nyugati Jelen 2003. augusztus 5.
- Dușan Baiski: De la Ocna de Fier la Ocna de Aur?
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Hunfalvy János szerk.: Magyarország bányászata a bányakapitányságok 1863–1867. évi jelentései alapján összehasonlitva. Pest, 1869, 128–29. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
-
veszelyit
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
