Ósopot
| Ósopot (Șopotu Vechi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dalbosec |
| Népesség | |
| Népesség | 758 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 31,9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3337 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Ósopot (románul Șopotu Vechi) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Stájerlakaninától 45 km-re délkeletre, az Almás-hegység északi lábánál. Közigazgatásilag Dalbosechez tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét patakjáról kapta. A román șopot szó 'csobogás'-t jelent. Először 1603-ban említették (Sopot).
[szerkesztés] Története
Határában állott egykor Halmás vára, amely 1364-ben a kalocsai érsekségé, Zsigmond idejében királyi végvár volt. 1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtokolta. Pontos helye ismeretlen.
1603-ban Czorczok Ferenc egy, Vajda Gábor ¼ porta után adózott. 1717-ben 35 házból állt. 1775-től a Határőrvidék dalboseci századához, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott. 1800-ban 122 határőrcsalád lakta. 1828-ban 56 ósopoti család alapította Újsopotot. 1843/44-ben az Almás vidékének falvai közül egyedül itt nem működött hivatalosan sem iskola.
[szerkesztés] Lakossága
1900-ban 1443 lakosából 1441 volt ortodox román.
2002-ben 758 lakosából 753 volt román nemzetiségű; 693 ortodox és 64 baptista vallású.
[szerkesztés] Források
- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp., 1877–78
- Țara Almăjului: Cercetări monografice realizate de echipa Institutului Banat-Crișana în anul 1939
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||


