Varadia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varadia (Vărădia)
Varadia Caras-Severin.jpg
Látkép
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Mercsina
Polgármester Dănuț Ionel Mușa (PSD), 2012
Népesség
Népesség 803 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 7
Község népessége 1371 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 73,45 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Varadia  (Románia)
Varadia
Varadia
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 21° 32′ 39″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 21° 32′ 39″
Varadia weboldala

Varadia (románul: Vărădia) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oravicabányától 19 km-re nyugat–északnyugatra, a Karas jobb partján, a szerb határon fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar váradja szóból származik és a Chilia-dombon állt várról kapta. Először 1390-ben említették, Waradia formában.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chilia-dombon már a rómaiak előtt is vár állt, amelyet Arcidava dák erőddel azonosítanak. A rómaiak később a falutól délkeletre, a Karas túlsó partján építették föl azonos nevű castrumukat. A Chilia-domb erődjét a középkor végén vagy az újkor elején kolostorrá alakították, amely talán azonos az 1579-ben a verseci náhijéből említett Szent Mihály arkangyal kolostorral.

1717-ben 180, 1751-ben 337 házból állt. 1775-ben a Bánsági bányakerülethez csatolták. 1777 és 1854 között ortodox esperesi kerület székhelye volt.

1832-ben Baich Tivadar, Miloš Obrenović szerb fejedelem veje vette meg a kamarától.

18481849-ben felváltva állt a magyar és a szerb csapatok megszállása alatt.

1857-ben pópája, Vincențiu Popovici áttért a görög katolikus felekezetre és Ioan Bercian bogsáni görög katolikus plébános segítségével az új egyházközségbe magával vitte a falu teljes lakosságát, mintegy háromezer főt. 1864-ben már egy második görög katolikus parókia is megalakult a községben. Közben azonban a verseci püspökség ellenpropagandát indított és lassan a lakosok fele visszatért az ortodox hitre. Az 1880-as évekre beállt az egyensúly a két felekezet lélekszáma között. A két világháború között görög katolikus esperesség központja volt.[3]

A 19. század közepén Ciobeni néven egy másodlagos település alakult ki a Chilia északi oldalán, amelynek lakói 1881-től fogva visszaköltöztek az anyaközségbe.

1865-ben 10 844 holdas határának 37%-a volt szántó, 21%-a rét, 15%-a erdő, 14%-a legelő és 5%-a szőlő.

1869-ben heti- és két országos vásár tartására kapott jogot. 1876-ban kapott nagyközségi rangot.

A 19. században jelentős vörösbortermelésének a filoxéra vetett véget. 1886-tól szőlőmunkásai Versecre és a környező ipartelepekre költöztek. 1920-ban Temes vármegyei exklávéként került román közigazgatás alá, itt két másik temesi község külterületével együtt Krassó-Szörény megye része lett.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786-ban 2934, 1846-ban 3368 lakosa volt.
1900-ban 3224 lakosából 2921 volt román, 133 német, 124 magyar és 17 szerb nemzetiségű; 1609 ortodox, 1358 görög katolikus és 233 római katolikus vallású.
2002-ben 892 lakosából 743 volt román és 129 cigány nemzetiségű; 737 ortodox, 113 görög katolikus és 22 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egykori kolostor temploma oldalapszisos épület volt, melynek falát az északi oldal egy részén a természetes szikla helyettesítette. Alatta, a mészkősziklába vájva helyezkedtek el a remetecellák. 1753-ban fedezték fel és ásták ki a romokat, amelyekre az eredeti kövekből 1773-ra újra templomot emeltek. 1862-ben a Baich (Bajić) család saját kápolnájává alakíttatta át. 1872-ben Petrija Obrenović, Miloš Obrenović szerb fejedelem lánya hamvainak a számára szintén a középkori kövekből kriptát létesítettek. Az épületek körül részben ma is állnak a középkori falak.
  • Baich-udvarház.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varadia egy régi térképen

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]