Toplec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toplec (Topleț)
Toplet cruce.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang községközpont
Beosztott falvak Börza
Polgármester Ilie Hașcă (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 54396
Népesség
Népesség 2123 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 10
Község népessége 2625 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 94,42 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Toplec (Románia)
Toplec
Toplec
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 48′ 18″, k. h. 22° 23′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 18″, k. h. 22° 23′ 02″
Toplec weboldala
A 19. század közepén Toplecen épült horizontális vízimalom a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban

Toplec, 1911 és 1918 között Csernahévíz (románul: Topleț, németül Töplitz) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cserna folyó ezer méter fölé kúszó hegyektől körülvett völgyében, Orsovától 10 km-re északra, Herkulesfürdőtől 8 km-re délre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg 'meleg vizű forrás' jelentésű neve a szlávból való, valószínű román közvetítéssel. Határában ma is fakadnak hévízforrások. Történeti névalakjai: Toplecz (1436), Toplacz (1607), Töplic (1829).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hódoltság után 1769-től az Oláh-Bánsági Határőrezredhez, 1873-tól Szörény, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1717-ben 100 házból állt. A határőrség szervezésekor itt állították föl az egyik század székhelyét, amelyet később Orsovára helyeztek át.

Ernest és Sigismund Schmidt orsovai vállalkozók 1875-ben nyitották meg műmalmukat a faluban.[3] Az 1870-es évektől mezőgazdasági gépgyár, 1878-tól postahivatal is működött a faluban. „Toplec lakói nagy részét az ott levő őrlőmalom foglalkoztatja. A négy emeletes gyár a Schmidt testvérek tulajdona…”[4] A malom által fogyasztott 350 lóerőt vízerőmű biztosította. Lakói saját terményeiket horizontális vízimalmokban őrölték meg – 1969-ben még húsz ilyen szerkezete működött.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1910-ben 2120 lakosából 1873 volt román, 125 német és 50 magyar nemzetiségű; 1937 ortodox és 155 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 2378 lakosából 2305 volt román és 56 cigány nemzetiségű; 2208 ortodox, 92 baptista, 38 pünkösdista és 18 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Határában az egykori római vízvezeték maradványait felhasználva 1739-ben épített vízvezeték romjai.
  • A Bigér-patakon hat, a 20. század elején épült vízimalom.
  • A Bánáti-szfinx nevű sziklaalakzat.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gépgyára ma is működik és 150 dolgozót foglalkoztat. A fafeldolgozó kombinátban kb. százan dolgoznak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Lajos Kakucs: Începuturile dezvoltării industriale la Topleț. Banatica 6 (1981), 26571. o.
  4. Gáspárdy Aladár: A Magyar Alduna. Lugos, 1904, 100–101.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]