Nándorhegy
| Nándorhegy (Oțelu Roșu, Ferdinandsberg) | |||
 |
|||
| Légifelvétel Nándorhegyről | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Bisztracseres, Mál | ||
| Polgármester | Simion Iancu | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 554 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 11749 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 470 | ||
| Népsűrűség | 184 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 268 m m | ||
| Terület | 63,81 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nándorhegy
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 31′ 7″, k. h. 22° 21′ 10″ | |||
Nándorhegy (románul Oțelu Roșu) város Romániában, Krassó-Szörény megye északkeleti részén.
Tartalomjegyzék |
Történelme [szerkesztés]
A város területén találtak már a kőkorból visszamaradó jeleket is. A római-dák háborúban a frontvonalak a város területe körül terültek el. Később a Magyar Királyság, majd pedig az Oszmán Birodalom része. Miután a város felszabadult a török uralom alól, a Habsburg Birodalom területének részévé vált, rengeteg német telepedett le a Szörénységbe. 1918-ig Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződéssel Romániához csatolták, ekkortól kezdve a román király után "Ferdinánd"-nak nevezték. A II. bécsi döntés nem érintette, tehát 1918 óta folyamatosan Romániához tartozik. 1947-től román neve "Oțelu Roșu" (magyarul: "Vörös Acél", valószínűleg a város nagy múltú fémmegmunkálására utalva).
Földrajz [szerkesztés]
A város körülbelük 260 m-es tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a Ruszkai-havasok és a Tarca-hegység vonulatainak találkozásánál, illetve a Bisztra völgyében. Alacsony elhelyezkedése miatt az időjárás enyhe, télen ritkán van huzamosabb ideig hó.
Lakosság [szerkesztés]
A város lakossága csökkenőben: 2000-ben 12 989 lakosa volt, míg 1999-ben 13 128, majd 2002-ben 11 749 lakosa volt. A lakosság csökkenése valószínűleg annak tudható be, hogy a gyárak és a foglalkoztató üzemek 1989-től kezdve folyamatosan bezáródtak, az életszínvonal pedig nagyot zuhant, a munkanélküliség óriásit ugrott. 2002-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 11.749 lakosából 10.596 román (90,18%), 476 magyar (4,05%), 476 német (4,05%), 98 cigány (0,83%) és 103 egyéb (0,87%) nemzetiségű volt.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
