Hargita megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hargita megye (Harghita)
Harghita.png
Stema Harghita.svg
Hargita megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Csíkszereda
Jelzés HR
Terület 6639 km²
Körzethívószám (+40) 266
Népesség
Népesség 310 867 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Olt forrásának környéke a Magas-bükk (1416 m) oldalában
A Hargita hegység télen

Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.

A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.

A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.

Hargita megye 10 legmagasabb hegycsúcsa:
Hely Név Magasság Hegység
1. Kelemen-forrás-csúcs 2032 m Kelemen-havasok
2. Rekettyés-csúcs 2021 m Kelemen-havasok
3. Cserbükk 2013 m Kelemen-havasok
4. Csont-hegy 1900 m Kelemen-havasok
5. Vajda-csúcs 1885 m Kelemen-havasok
6. Madarasi-Hargita 1801 m Hargita
7. Nagy-Hagymás 1793 m Hagymás-hegység
8. Fekete-Hagymás 1771 m Hagymás-hegység
9. Drágás-csúcs 1767 m Kelemen-havasok
10. Rákosi-Hargita 1758 m Hargita

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat hegyközi és hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5.6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 °C (1963. január 18.).]-ben a Gyergyói-medencében. Télen gyakoriak a hőinverziók. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint

██ Magyar többség 80% felett

██ Magyar többség 50–80% között

██ Magyar kisebbség 20–50% között

██ Magyar kisebbség 10–20% között

██ Magyar kisebbség 10% alatt

A 2002. évi népszámlálás szerint a megye összlakossága 326 222 fő volt, 2011-ben 310867 főre csökkent. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]

Nemzetiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hargita megye etnikai térképe (2002)
magyarok

██ 70% fölött

██ 50–70% között

románok

██ 70% fölött

██ 50–70% között

A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%) [3]

A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallások szerint a népesség a következőképpen oszlik meg: római katolikus 65%, ortodox 13%, református 13%, unitárius 7%, egyéb 2%. A székelyek javarészt katolikusok, míg a románok főként ortodox vallásúak.

Közigazgatási beosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium ‑ Csíkszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplița) és Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, öt további város ‑ Balánbánya (Bălan), Borszék (Borsec), Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentegyházasfalu (Vlăhița) és Tusnádfürdő (Băile Tușnad) ‑ és 58 község van, melyekhez összesen 264 település tartozik. [4]

A megyei tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei tanácsot 31 tanácsos – köztük a tanács elnöke – alkotja, akiket legutóbb 2012-ben választott meg a megye lakossága. A tanács jelenlegi elnöke Borboly Csaba, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget. A táblázatok a 2004-es, 2008-as és 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatják:

2004–2008[5]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 22
Népi Akció Pártja (AP) 3
Szociáldemokrata Párt (PSD) 3
Demokrata Párt (PD) 2
Független 1

2008–2012[6]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 19
Magyar Polgári Párt (MPP) 10
Szociáldemokrata Párt (PSD) 2

2012–2016[7]

Politikai párt

Tanácsosok száma

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)| 21
Magyar Polgári Párt (MPP) 4
Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 3
Szociálliberális Unió (USL) 3

Főbb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyei jogú városok

Városok

Hargita megye híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hargita megye témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Hargita megye témájú leírást.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]