| Homoródszentmárton (Mărtiniș) |

Homoródszentmárton címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Románia |
| Történelmi régió |
Erdély |
| Fejlesztési régió |
Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye |
Hargita |
| Rang |
község |
| Beosztott falvak |
Abásfalva, Bágy, Gyepes, Homoródkeményfalva, Homoródremete, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Kénos, Lókod, Recsenyéd, Városfalva |
| Polgármester |
Kerekes Péter Tivadar |
| Irányítószám |
537175 |
| Körzethívószám |
0266 |
| Népesség |
| Népesség |
622 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége |
3011 (2002)[2] |
| Magyar lakosság |
608 |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
80 km² |
| Időzóna |
EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése |
|
Koordináták: é. sz. 46° 14′ k. h. 25° 23′46.2333333333, 25.3833333333 |
| é. sz. 46° 14′ k. h. 25° 23′46.2333333333, 25.3833333333 |
Homoródszentmárton (románul Martiniș, németül Sankt Marten) községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.
Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.
A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítják a földből előkerült római pénzek, valamint a falu melletti kis tó, mely egy régi sóbányára emlékeztető helyen keletkezett.
A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241. évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori Szent Márton temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítették, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.
- Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg.
- Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették.
- A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében. Az ő idejükben, 1780-1790 közt nyerte el rokokó stílusát.
- A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.
- Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.