Kányád
| Kányád (Ulieș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Ábránfalva, Ége, Homoródszentlászló, Jásfalva, Miklósfalva, Petek, Székelydálya |
| Polgármester | Toró József |
| Irányítószám | 537340 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 328 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1273 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 324 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 65,29 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kányád
Pozíció Románia térképén
|
|
Kányád (románul Ulieș, korábban Caniadu) falu Romániában, Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, földrajzi környezete
Kányád a Kelet-Erdélyi Udvarhelyszék délnyugati részében található, Székelyudvarhelytől 15 km–re, Székelykeresztúrtól pedig mintegy 25 km–re, a Hodos–pataka völgyteknőjében „eldugottan” húzódik meg, 550–575 m tengerszint feletti magasságban. Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű kövezett megyei úton. A legközelebbi községközpontok: Székelyderzs (5 km), Felsőboldogfalva (11 km).
A falu egy kis földteknőben települt, szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu. Nyugaton az Erős-tető (777 m) emelkedik, keleten a Kőhát (796 m), délen a Berecki–tető (659 m) és az Őrhegy (756 m) képez határt Petek felé. A falu belterületét az északra folyó Hodos–pataka szeli át, melynek déli folyása már Hidegség–pataka néven ismeretes (ez pedig Berecki–patak néven a Petektől délnyugatra eső Verőfény–tető (735 m) északi oldalából ered). A Hodos–patakba ömlik jobbról (keletről) a Setét–patak, Kendereskert–árka, Szentegyház–pataka, balról a Kerekesné–pataka, a Kiscsere–patakával és a Dengő-árkával. A térség éghajlata mérsékelt szárazföldi. Azonban a dombvidékre jellemző éghajlatot némileg befolyásolja a Hargita tömbjének közelsége, különösen a térség északi településein. Az évi középhőmérséklet 7–8 C° körül alakul, az éves csapadékmennyiség általában 550–650 mm között váltakozik. A vörösesbarna erdei talaj a domináns, csekély arányban a podzoltalaj. A falu határában számos védett növény található: nárcisz, pünkösdi rózsa, lila vadliliom.[3]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének eredete Kiss Lajos szerint a személynévként is használt „kánya” madárnévnek a –d képzős származéka. A román név a magyar név tükörfordítása. (román: uliu = héja) [4]
[szerkesztés] Története
1333-ban és 1334-ben Kanad néven említik a pápai tizedben – "Stephanus sacerdos de Kanad…". Már ekkor volt temploma, amely a Régi temető nevű helyen feküdt és Jásfalvával közös volt. "- Egykor kolostor is tartozott hozzá.-" Kolostora nem volt, amint azt a régészeti feltárások is bizonyították, a hagyományt Orbán Balázs jegyzi fel a pálos kolostorról. 1642-ben javították, a mai templom építésekor bontották le, köveit felhasználták az új templom építéséhez. Mai református temploma 1791 és 1798 között épült, melybe a régi templom sok kövét is beépítették. 1909-ben rossz állaga miatt újjá kellett építeni.
A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 336 lakosából 331 magyar és 5 román, társközségeivel együtt 1312 lakosából 1288 magyar, 18 cigány és 6 román volt.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Vofkori 1998. 480–481. old., Derzsi 2006.
- ↑ Kiss 1997. I., 680. old.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
