Gyergyóújfalu
| Gyergyóújfalu (Suseni) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Kilyénfalva, Libántelep, Szenéte, Tekerőpatak | ||
| Polgármester | Egyed József | ||
| Irányítószám | 537305 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2960 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 5152 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 2924 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 220,92 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyergyóújfalu
Pozíció Románia térképén
|
|||
| Gyergyóújfalu weboldala | |||
Gyergyóújfalu (románul Suseni, németül Hochfeld) falu Romániában, Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra, a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült.
Falu törvényei 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma (a Zaláni néhány hónappal később iródott). 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították.
1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
- Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palackozzák.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
