Gyergyóújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyóújfalu (Suseni)
Gyergyóújfalu címere
Gyergyóújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Kilyénfalva, Libántelep, Szenéte, Tekerőpatak
Polgármester Egyed József
Irányítószám 537305
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85939
Népesség
Népesség 2918 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 2924
Község népessége 5114 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 220,92 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyergyóújfalu  (Románia)
Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 40′ 05″, k. h. 25° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 05″, k. h. 25° 33′ 10″
Gyergyóújfalu weboldala

Gyergyóújfalu (románul Suseni, németül Hochfeld) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra, a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült.

Falu törvényei 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma (a Zaláni néhány hónappal később iródott). 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították.

1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
  • Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palackozzák.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]