Városfalva
| Városfalva (Orășeni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Homoródszentmárton |
| Irányítószám | 537184 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 286 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 285 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Városfalva weboldala | |
Városfalva (románul Orășeni) falu Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu Székelyudvarhelytől 24 km-re délkeletre, a Nagy-Homoród völgyében, a Dályai-patak torkolata közelében fekszik, Homoródszentmárton községhez tartozik, melytől 12 km-re délre van. Hargita megye déli részének határfaluja. Északon Homoródszentpéterrel, keleten Oklánddal, nyugaton Székelydályával határos, délen pedig a Brassó megyéhez tartozó Jánosfalvával. A falu körülbelül a 14.század idején került a jelenlegi helyére, azelőtt a Magyaros-tetőn feküdt, amely ma is ezt a nevet viseli. A Magyaros-tetőn található a falu bányája, mely építkezési forrásnak számított a jó mesteremberek számára az évszázadok során. A Homoród mellett elterülő Tankófalva az hétszázas években a Homoród gyakori áradatai miatt elköltözésere kényszerült és lakosságának fele Városfalvára telepedett be, másik része pedig a szomszédos Szentpéter népességét gyarapította.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve onnan származik, hogy a falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott.
[szerkesztés] Története
A falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott. Orbán Balázs azonban a falu alatt is várat említ, melyet a nép Sándor Zsuzsa várának nevezett. A Kápolnadomb az 1521. évi székely felkelés csatatere és sírhalma. 1521 februárjában itt verte le Zápolya István erdélyi vajda serege a lázongó csíki és háromszéki székelyek seregét. Határában feküdt egykor Tankófalva, melynek lakói ide települtek. 1910-ben 522 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 324 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.
[szerkesztés] Látnivalók
Unitárius temploma 1785-ben épült, tornya 1901-ből való. A falunak van egy tekepályája is, ennek a kis épületnek és a kultúrháznak az udvarán szokták a falunapokat tartani minden tavasszal. Kultúrháza, amely a Kovács István nevet vette fel egy hagyományos falunap keretein belül, számtalan látnivalót foglal magaába. Színpadát székelykapu szegélyezi, ez is mutatja a székely hovatartozáshoz és nemzethez való ragaszkodást. A főbejárat fölött, a előtérből betérve karzat található, amely ikonszerű képekben eleveníti meg a székely mindennapok mozzanatait, valamint az ötvenes évek szokásait Városfalván.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született Szentábrahámi Lombard Mihály 17. századi unitárius püspök.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

