Alsósófalva
| Alsósófalva (Ocna de Jos) | |
 |
|
| A református templom légifelvételen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Parajd |
| Irányítószám | 537243 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 1661 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1660 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsósófalva
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 31′ 33″, k. h. 25° 7′ 45″ | |
Alsósófalva (románul Ocna de Jos, németül Nieder-Salzdorf) falu Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Alsósófalva az északi szélesség 46 fok 31 perc és a keleti hosszúság 25 fok 07 perc metszéspontján, a Görgényi-havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terül el. A falut nyugaton a Só-hegy és a Harom-tető, délnyugaton a Siklódi-kő és a Küsmődi-kő, délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata és a Szoros-tető, keleten a Korondi-hegy határolja. A Felső-és Alsósófalva közti birtokhatárt a Korond-patak húzza meg, melynek a bal partján fekszik Alsósófalva.
A legközelebbi várostól, Szovátától 10 kilométerre, Székelyudvarhelytől 37 kilométerre, Csíkszeredától, a megyeszékhelytől 92 kilométerre fekszik. Legkönnyebben a 13/A országútról közelíthető meg, Felsősófalván kell letérni az országútról, majd a körülbelül 1 km-es aszfaltozott bekötőút visz a falu központjáig. A marosvásárhelyi repülőtértől 70 km, a Tövis – Balavásár – Szováta – Parajd vasútvonal végállomása 1 km-re található.
Története [szerkesztés]
Az addig egységes Sófalva 1760-ban vált ketté Alsó-és Felsősófalvára. Sófalva településének (a későbbi Felsősófalva) lakóinak egy része az 1700-as években átköltözött a Korond-patak bal oldalára, létrehozva Kissófalvát, a jelenlegi Alsósófalvát. 1793-ban Sófalva-Alszeg néven szerepel. Alsósófalva 1803-ban vált ki Sófalvából. A Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolásáig, 1968-ig, Sófalva község része (Felsősófalvával együtt). Ezt követően Parajd község része lett, de évek óta harcol önállóságáért.
1910-ben 1981, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 1680 lakosából 1622 magyar, 58 cigány volt.
Látnivalók [szerkesztés]
Református temploma 1816 és 1822 között épült, tornya a második világháborúban megsérült.
A farsangtemetés hagyománya Kárpát-medencei szinten is híressé tették a települést. Élő hagyomány a sóvidéki székely tánc, mint ahogy Felsősófalván, Korondon és Parajdon is. A felsősófalvi Táncházban gyakran fellépnek az alsósófalviak is.[2] Érdemes megtekinteni Felsősófalva táncosait, mert még ha nem is a híres Nyicu zenekar kíséri a táncot, de a sófalvi, sóvidéki táncot ezektől a táncosoktól (és elődeiktől) tanulták meg a gyűjtők.[3]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1907-ben Bíró Sándor tanár, történész.
- Itt született 1900-ban Keresztes Lajos olimpiai bajnok birkózó.
- Itt született 1926-ban Kusztosné Szabó Piroska népzenekutató.
- Itt született 1933-ban Sükösd Ferenc festőművész.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ [1]
- ↑ [2]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósófalva témájú médiaállományokat.- Alsósófalva zalamedia.hu
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből
- Sóvidéki Turizmus
- Farkas Attila - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Általános bemutatás
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Életmód
- Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Mobilitás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
