Szentábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentábrahám (Avrămești)
Szentábrahámi unitárius templom.jpeg
Szentábrahámi unitárius templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Beosztott falvak Csekefalva, Firtosiláz, Firtosmartonos, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva, Solymosiláz
Polgármester Barabás Zsigmond, 2008[1]
Irányítószám 537010
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 83856
Népesség
Népesség 826 fő (2011. okt 31.)[2]
Magyar lakosság 813
Község népessége 2465 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 28,19 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentábrahám (Románia)
Szentábrahám
Szentábrahám
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 25° 01′
Szentábrahám weboldala

Szentábrahám (románul Avrămești) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt.

Hanusz István emlékezett meg a zsidók elleni vérvád-történetek egyik helyi változatáról. A történet szerint a település délkeleti határában fekvő Zsidó-hegy az ott lakó izraelitákról kapta nevét. A hegyen egy gyógyító hatású kút volt, ahová a helyiek jártak, hogy vizet hordjanak beteg családtagjaiknak. Így tett az a fiatal leány is, aki beteg édesanyjának akart vizet merni a kútból, de meggyilkolták. A gyilkosság miatt feldühödött helyiek véres bosszút álltak: a hegyen lakó zsidókat a kútba dobálták, szinte feltöltve azt a holttestekkel.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Hanusz, István (1902.). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75-76. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]