Csíkszentgyörgy
| Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobányos, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu, Pottyond |
| Polgármester | György József, 2008[1] |
| Irányítószám | 537040 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 1855 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 4891 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 1683 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 240,72 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csíkszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
|
|
Csíkszentgyörgy (románul Ciucsângeorgiu) falu Romániában Hargita megyében. A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac és Gál összeolvadásából keletkezett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik.
[szerkesztés] Története
1332-ben S. Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703-1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127,túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
- Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
- Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
- A falu közepén 18. századi görög katolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született a 17. században Illyés András püspök, egyházi író.
- Itt született 1817-ben Gál Sándor honvéd tábornok, az 1848–49-es szabadságharcban a székely hadosztály parancsnoka
- Itt született 1884-ben Márton Ferenc festőművész.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
