Maroshévíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroshévíz (Toplița, Töplitz)
Toplita.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang municípium
Beosztott falvak Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány, Zsákhegy
Polgármester Stelu Platon (PNL)
Irányítószám 535700
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 83632
Népesség
Népesség 9785 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 3057
Község népessége 13 929 fő (2011. okt 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 650 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maroshévíz (Románia)
Maroshévíz
Maroshévíz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 25″, k. h. 25° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 25″, k. h. 25° 20′ 45″
Maroshévíz weboldala

Maroshévíz (korábban Oláhtoplica, románul Toplița, németül Töplitz) város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Hargita megye északi régióközpontja. A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra, a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány és Zsákhegy.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe ősidők óta lakott. A Kránga-hegyen az ókorban a Sangidava nevű dák vár állott. A jelenlegi település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először, Toplicza néven. 1850-ben 2342 lakosából 2115 román és 181 magyar volt. 1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templom
  • A moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban I. György István moldvai fejedelem építtette felesége, Safta részére fából.
  • Műemlék fatemplomát, amely Szent Illés kolostor mellett áll, 1847-ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bővítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült.
  • Református temploma 1895-ben épült, a második világháborúban megrongálódott, de kijavították. Nagy kéttornyú ortodox temploma van.
  • A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.
  • Fenyvesek övezte gyógyfürdőtelepe a Fenyő- vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, 655-690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os rádioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, melyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült.[4]
  • Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a Maros mellett, 25 °C-os vize van
  • A várostól 9 km-re első világháborús emlékmű áll.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. Fürdőhelyek (magyar nyelven). marosheviz.info. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroshévíz témájú médiaállományokat.