| Maroshévíz (Toplița, Töplitz) |
 |
| Közigazgatás |
| Ország |
 Románia |
| Történelmi régió |
Erdély |
| Fejlesztési régió |
Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye |
Hargita |
| Rang |
municípium |
| Beosztott falvak |
Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Vugány, Válya, Zsákhegy |
| Polgármester |
Stelu Platon |
| Irányítószám |
535700 |
| Körzethívószám |
0x66[1] |
| Népesség |
| Népesség |
9785 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége |
15 880 (2002)[3] |
| Magyar lakosság |
3057 |
| Földrajzi adatok |
| Tszf. magasság |
650 m |
| Időzóna |
EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése |
|
Koordináták: é. sz. 46° 55′ 25″, k. h. 25° 20′ 45″46.9236111111, 25.3458333333 |
| é. sz. 46° 55′ 25″, k. h. 25° 20′ 45″46.9236111111, 25.3458333333 |
| Maroshévíz weboldala |
Maroshévíz környéke 1769-1773 között
Maroshévíz (korábban Oláhtoplica, románul Toplița, németül Töplitz) város Romániában Hargita megyében. Hargita megye északi régióközpontja. A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja.
Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Településrészei: Válya, Zsákhegy, Végárny, Kelemenpatak, Székpatak, Mag-len, Magyarós és Lunkány.
Területe ősidők óta lakott. A Kránga-hegyen az ókorban a Sangidava nevű dák vár állott. A jelenlegi település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először, Toplicza néven. 1850-ben 2342 lakosából 2115 román és 181 magyar volt. 1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.
- A moglanyesti Nagyasszony kolostortemplomot 1658-ban I. György István moldvai fejedelem építtette felesége Safta részére fából.
- Műemlék fatemplomát amely Szent Illés kolostor mellett áll 1847-ben építették a Maros megyei Gödemesterházán. 1910-ben szállították ide kolostoralapítás céljából, majd 1924 és 1928 között bővítették. Másik ortodox fatemploma 1867-ben épült.
- Református temploma 1895-ben épült, a második világháborúban megrongálódott, de kijavították. Nagy kéttornyú ortodox temploma van.
- A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.
- Fenyvesek övezte gyógyfürdőtelepe a Fenyő vagy Bánffy-fürdő üdülőközpont, 655-690 m magasan fekszik, klimatikus gyógyhely. 26 °C-os rádioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van. A fürdőtelepen 1882-ben Bánffy Dezső építtetett villát, melyet azonban 1999-ben leromboltak. Jelenlegi medencéje 1937-ben épült.[4]
- Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a Maros mellett 25 °C-os vize van
- A várostól 9 km-re első világháborús emlékmű áll.
Románia
.svg){kind=small}
