Csíkmadaras
| Csíkmadaras (Mădăraș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | - |
| Polgármester | Bíró László |
| Irányítószám | 537071 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 2205 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 2189 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 66,00 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csíkmadaras
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 29′ 39″, k. h. 25° 44′ 43″ | |
Csíkmadaras (románul Mădăraș, németül Neuhammer in der Tschik) község Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km tavolságra fekszik a Hargita-hegség és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.
Története [szerkesztés]
1332-ben említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiakanázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való.
- A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira.
- Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Madarasi-Hargita.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1825-ben Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár.
- Itt született 1882-ben Cs. Bogács Dénes helytörténész.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
