Csíkmadaras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkmadaras (Mădăraș)
Csíkmadarasi kilátás.jpg
Csíkmadarasi kilátás, háttérben a Hagymás-hegység
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Beosztott falvak -
Polgármester Bíró László
Irányítószám 537071
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 84255
Népesség
Népesség 2199 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 2168 (2011)
Földrajzi adatok
Terület 66,00 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csíkmadaras (Románia)
Csíkmadaras
Csíkmadaras
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 39″, k. h. 25° 44′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 39″, k. h. 25° 44′ 43″

Csíkmadaras (románul Mădăraș, németül Neuhammer in der Tschik) község Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1825-ben Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár.
  • Itt született 1882-ben Cs. Bogács Dénes helytörténész.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)