Farkaslaka
| Farkaslaka (Lupeni) | |||
 |
|||
| Tamási Áron emlékhely | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Rang | község | ||
| Beosztott falvak | Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed, Székelyszentlélek | ||
| Polgármester | Kovács Lehel[1] | ||
| Irányítószám | 537165 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1808 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 4434 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 1786 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 125,21 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Farkaslaka
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″ | |||
| Farkaslaka weboldala | |||
Farkaslaka (románul Lupeni, első román neve 1854-ből való: Fărcașlăcă, később Fărcăsfălău. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikómente legjelentősebb községe.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.[4] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."
Története [szerkesztés]
A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban emliti első ízben írásos dokumentum: Farkaslaka néven.
Lakói [szerkesztés]
1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.
Viselet [szerkesztés]
Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Tamási Áron (1897-1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
- Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.
- Jézus Szíve kilátó (Farkaslaka)
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.[5]
- Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
- Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
- Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
- Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
- Itt született 1921-ben Suka Sándor magyar színész.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Farkaslaka polgármesteri hivatala
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Farkaslaka honlapja
- ↑ Erdelyiutazas.hu
További információk [szerkesztés]
- Képgaléria Farkaslakáról és Énlakáról a www.erdely-szep.hu-n
- Farkaslaka.lap.hu
- Farkaslaka és a hozzátartozó falvak portálja www.farkaslaka-kozseg.ro
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
