Gyergyótölgyes
| Gyergyótölgyes (Tulgheș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Hágótő, Péntekpataka, Récefalva |
| Polgármester | Ungureanu Toader |
| Irányítószám | 537330 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 3169 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3596 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 963 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 244,47 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Gyergyótölgyes weboldala | |
Gyergyótölgyes (románul Tulgheș) falu Romániában, Hargita megyében. Felső- és Alsótölgyes részekből áll. 1887-től járási székhely volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyergyószentmiklóstól 30 km-re északkeletre a Putna-patak Kis-Besztercébe ömlésénél fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét az ezen a tájon ritka tölgyfaerdeiről kapta.
Története [szerkesztés]
A falu a 18. századi Besztercei tutajozásnak köszönheti kialakulását. A gyergyói fa és borvízszállítmányok így messze földre eljuthattak, itt volt a moldvai vám. 1817-ben kápolnát építettek, 1890-ben épült római katolikus temploma. 1910-ben 3878 lakosából 2572 magyar, 1032 román, 19 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 3751 lakosából 2409 román, 1312 magyar, 28 cigány és 2 német volt. A központnak 3657 lakosa volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Ortodox fatemploma 1828-ban épült, a Már-patak völgyében áll és egy korábbi, 18. századi templom helyére épült.
- A Szent Péter Pál fakápolna 1922-ben épült.
- Határában van a Tölgyesi-szoros, a Kis-Beszterce 3 km-es völgyszorosa melyen fontos kereskedelmi útvonal vezetett Moldvába.
- A ditrói út melletti első világháborús emlékművet a Ceaușescu-rendszerben megsemmisítették, helyén ma román emlékmű áll.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1904-ben Talpassy Tibor költő, író.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

