Bögöz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bögöz (Mugeni)
Mugeni.jpg
a bögözi református templom
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Agyagfalva, Béta, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros, Vágás
Polgármester Mihályi Ferenc
Irányítószám 537205
Körzethívószám 0266
Népesség
Népesség 1042 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 3708 (2008)[2]
Magyar lakosság 3467
Földrajzi adatok
Terület 68,71 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bögöz  (Románia)
Bögöz
Bögöz
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 46° 15′ 27″, k. h. 25° 13′ 5″
é. sz. 46° 15′ 27″, k. h. 25° 13′ 5″

Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar és köz szavakból származik, mások szerint a felgyülemlő sok vízpáráról a bő gőz nevet kapta, vagy besenyő eredetű a neve.[forrás?]

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.

Nevét 1334-ben Buguz néven említették először az oklevelekben.

1333-ban Bugus, 1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz néven írták.

13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.

1910-ben 1112 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

  • A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13.-14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában.
  • A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
  • A falunak ortodox temploma is van.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Források és irodalom

  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken