Bögöz
| Bögöz (Mugeni) | |
| a bögözi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Agyagfalva, Béta, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros, Vágás |
| Polgármester | Mihályi Ferenc |
| Irányítószám | 537205 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 1042 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3708 (2008)[2] |
| Magyar lakosság | 3467 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 68,71 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) falu Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a magyar bő és köz szavakból származik, mások szerint a felgyülemlő sok vízpáráról a bő gőz nevet kapta, vagy besenyő eredetű a neve.[forrás?]
[szerkesztés] Története
Területe ősidők óta lakott, Vizlok nevű dűlőjében bronzkori és 4. századi településnyomokra bukkantak. A Pagyvan-tetőn neolit leleteket találtak. Iborköve nevű helyen dák-római településnyomokra leltek.
Nevét 1334-ben Buguz néven említették először az oklevelekben.
1333-ban Bugus, 1334-ben Buguz, 1486-ban Begez, 1505-ben Bögöz néven írták.
13. századi eredetű templomában a Szent László legenda faliképei láthatók. A képeket 1898-ban Huszka József fedezte fel. A templomban 16. század közepéről származó (6 jelből álló rovásírásos freskófelirat található.
1910-ben 1112 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1025 lakosából 1010 magyar és 15 román volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13.-14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában.
- A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
- A falunak ortodox temploma is van.
[szerkesztés] Lásd még
- Szent László legenda
- Székelyderzs
- Bibarcfalva
- Tereske
- Zsigra
- Türje
- Bántornya
- Ócsa
- Vizsoly
- Kakaslomnic
- Somogyudvarhely - testvérfalu
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1855-ben Solymosi Endre tanár, helytörténész.
- Itt született 1935-ben Kardalus János tanár, magyar néprajzkutató.
[szerkesztés] Források és irodalom
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Sablon:Polgarmesterihivatal
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

